Bontás Monoron – szalagtelkek, gazdasági épületek, présházak a Strázsa-hegyen

Monor szerkezetét az alföldi mezővárosi múlt rajzolta meg, és ez ma is látszik: széles, nagyvonalúan kimért utcák, a telkek pedig hosszan, keskeny sávban nyúlnak hátrafelé. Ez a szalagtelkes kiosztás határozza meg az épületek elhelyezését. Elöl, az utcára merőlegesen áll a lakóház, mögötte szorosan egymás után a nyári konyha, a kamra, az ól, a szín, a pajta, a végén pedig a kert. A telek szélessége sokszor alig több tíz méternél, a mélysége viszont a nyolcvan-száz métert is elérheti.

A régi lakóházakban vályog, vertfal és kisméretű tömör tégla váltakozik, gyakran egy épületen belül is. A lábazat és a kémény téglából, a falszakaszok vályogból készültek, a födém fagerendás, a tetőfedés cserép, később pala. A huszadik század közepétől jött az átépítési hullám: a régi ház elé vagy helyére kockaház került, aztán a hetvenes-nyolcvanas években sátortetős, alápincézett családi házak épültek, béléstestes födémmel és betonozott udvarral. A hátsó gazdasági épületek viszont sok portán érintetlenül megmaradtak, és ma ezek adják a bontási feladatok javát.

A hegy, ahol nem házak állnak

Monor másik arca a Strázsa-hegyi pincefalu. A város legmagasabb pontja körül több száz hektáron szőlő, gyümölcsös, szántó, és közöttük mintegy kilencszázhatvan, kézi erővel az agyagos-löszös domboldalba vájt pince áll, többségük előtt présházzal. Ez nem lakóterület, hanem külön világ, saját utakkal és saját szabályokkal.

Bontási szempontból a pincefalu egészen más feladat, mint a belterület. A présházak falazata vegyes: tégla, vályog, kő, sok helyen későbbi toldással, betonozott előtérrel. Ami alattuk van, az viszont a lényeg: a löszbe vájt pincejárat nem szerkezet, hanem üreg, amelynek a stabilitását maga a talaj adja. Egy présház elbontása ezért soha nem választható el a pince kérdésétől, és ez az a pont, ahol a legtöbb tulajdonos alábecsüli a feladatot.

A megkeresések nagyobb része a hosszú belterületi portákról érkezik. A tulajdonosváltás után derül ki, hogy a hátsó gazdasági épületsor évtizedek óta használaton kívül van, a tetők beszakadtak, a falak átáztak, és a kert így nem használható. A másik gyakori kiindulás az, hogy a régi ház helyére új épül, a harmadik pedig a hegyi ingatlan rendezése, ahol a présház állapota már nem menthető.

• Vályog- és vegyes falazatú lakóházak teljes elbontása a belterületi utcákban.
• Hátsó gazdasági épületsorok felszámolása: pajta, szín, ól, kamra, nyári konyha, góré.
• Betonozott udvarok, itatók, trágyalé-aknák és silógödrök megszüntetése.
• Présházak visszabontása és a hozzájuk tartozó előterek, teraszok elbontása a Strázsa-hegyen.
• Beomlott vagy használaton kívüli löszpincék biztonságos lezárása és megszüntetése.
• Garázsok, betonozott kocsibeállók, járdák és kerítéslábazatok bontása.
• Belső bontás felújítás előtt: válaszfal, padlórétegek, burkolat, régi gépészet, villanyhálózat.
• Raktárak, szerelőszínek, rámpák és vasbeton udvarburkolatok visszabontása a 4-es főút és a vasút menti telephelyeken.

Néhány határt előre kimondunk. Azbeszttartalmú palafedést nem szedünk le, ez külön jogosultsághoz kötött szakmunka, és a monori gazdasági épületeken ez a fedés nagyon gyakori. Fakivágást nem végzünk, márpedig a hosszú telkek végén és a hegyi ingatlanokon ez rendszeresen felmerül. Nem vállaljuk technológiai berendezések leszerelését, tartályok tisztítását, sem szennyezett talaj kármentesítését.

Egy monori sajátosságot érdemes külön kiemelni. Sok tulajdonos abból indul ki, hogy a présház bontásával a feladat le van tudva. A présház azonban csak a bejárat: mögötte ott a pince, amelynek a hossza, iránya és állapota a felszínről nem látszik, és amely a szomszéd telke alá is átnyúlhat. Ilyen ingatlanon a felmérés nem az épület körbejárásából áll, hanem abból, hogy tisztázzuk, meddig tart az üreg, és mi tartja meg.

A belterületi szalagtelkeken a technológia kérdése rendszerint így hangzik: eljut-e a gép a telek végéig, és ha igen, hogyan jön onnan vissza a törmelék. A telkek keskenyek, ezért a gép nem tud tetszőlegesen fordulni, a mélységük miatt viszont a rakodás sok mozgást igényel. A bevált megoldás az, hogy hátulról előre haladunk: először a hátsó pajtát és a kert felőli épületeket bontjuk, majd az így felszabaduló területen deponálunk és rakodunk. Így a gép mozgástere a munka során nő, nem szűkül.

A kapubejáró itt is szűk keresztmetszet lehet, mert a régi monori portákon a lakóház fala és a szomszéd épülete között sokszor épp csak a szekérnyi hely maradt. Ahol nem fér be a nagyobb gép, ott kisgéppel és kézi bontással dolgozunk, és a törmeléket rövidebb szakaszokban mozgatjuk. Az utcák szélessége viszont előny: a széles mezővárosi utcaképben a konténer kihelyezése és a gépszállító megállása ritkán ütközik akadályba, ami sűrűbb beépítésű településeken korántsem magától értetődő.

A hegyoldalban minden más

A Strázsa-hegyi ingatlanoknál három dolog változik meg egyszerre. Először is az út: a pincefalu belső útjai nagyrészt nem szilárd burkolatúak, és a lejtő miatt esőzés után nehezen járhatók, tehát a gépszállítás időzítése nem szabadon választható. Másodszor a terep: a lejtős beállás nem stabil, a gép alátámasztását külön meg kell oldani. Harmadszor pedig a talaj: a lösz függőlegesen jól áll, de rezgésre és átnedvesedésre érzékeny, ezért a nagy energiájú bontási műveleteket a pincejáratok fölött kerülni kell.

A gépszállítás a városba egyszerű, mert a 4-es főút és a vasúti fővonal közelsége rövid útvonalat ad, a konténerfordulók pedig napon belül ismételhetők. A hegyre viszont már nem minden jármű megy fel: a présházas ingatlanoknál a bejáráson külön megnézzük, milyen méretű teherautó tud odaállni, mert ez határozza meg a konténerméretet és a fordulók számát. Ha a konténer közterületre kerül, közterület-használati hozzájárulás szükséges. A kézi és gépi bontás arányát minden esetben a helyszínen döntjük el.

A monori bontásokból két, egymástól élesen eltérő anyagösszetétel jön ki. A belterületi portákon a vályog, a mészhabarcsos tömör tégla, a fagerendás födém, a cserép és a pala dominál, mellette az udvarról beton, a gazdasági épületekből fém és fa. A hegyen ehhez képest több a kő és a vegyes falazat, kevesebb a beton, viszont megjelenik egy sajátos tétel: a pince megszüntetéséhez szükséges töltőanyag, amit nem elvinni, hanem behozni kell.

A bontás sorrendje mindkét helyszínen azonos elven fut: nyílászárók, burkolatok, gépészet és villamos szerelvények, fémszerkezetek, tetőfedés, majd a fedélszék és a faszerkezetek, végül a falazat, a födém, az aljzat és az alapok. A jellemző frakciók: tömör tégla és cserép, beton és vasbeton, vályog és földes falanyag, kő, béléstestes födémdarab, salakos feltöltés, fa, fém, üveg, hőszigetelés, vegyes építési hulladék, valamint a veszélyes kategória, tehát a kátránylemez, az olajos anyag és az azbeszttartalmú elem.

Ami rontja a rakományt

Két anyag okoz visszatérően problémát. Az egyik a vályog: ha a földes törmelék a tiszta tégla-beton közé kerül, az egész rakomány besorolása romlik. A másik a salakos padlóréteg, ami a régi monori házak födémeiben és padlóiban gyakori, és a vastagsága a bontás megkezdéséig nem látszik. Mindkettőt külön szedjük, és a mennyiségüket a helyszínen pontosítjuk.

A hegyi munkáknál a logisztika fordítva működik, mint a belterületen. Egy löszpince megszüntetéséhez nem elég a présház törmeléke: rétegesen bedolgozott, tömörített töltőanyag kell, amit be kell szállítani, és ez a fordulók számát növeli. Ezért egy présházas ingatlan bontásánál a beszállítás és az elszállítás együtt adja a fuvarigényt.

Ha bontott anyagra tart igényt – régi tégla, cserép, fedélszéki gerenda, kovácsoltvas elem –, ezt a kezdés előtt jelezze, mert a törmelékből utólag nem válogatható ki, és a bontás sorrendjét is másképp tervezzük, ha az anyag épségben maradása a cél. A tört beton és tégla ugyanakkor a helyszínen is hasznosulhat, például a kiszedett alapok helyén maradt üregek feltöltésénél. Az elszállításról kapott szállítóleveleket és átvételi igazolásokat a munka lezárásakor egyben adjuk át; elektronikus másolatért írjon az iroda@gkbontas.hu címre.

A kiindulás Monoron is az, hogy a munka engedélyköteles-e vagy bejelentéssel elvégezhető; az eljárási keretet a 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet adja. A besorolást az épület mérete, szerkezete, védettsége és a helyi rendelkezések együtt határozzák meg, és az eljárást a tulajdonos indítja meg. A belterületi hátsó melléképületek jelentős része a legegyszerűbb körbe esik, a lakóházak már nem feltétlenül, ezért a besorolást minden esetben az önkormányzatnál kell tisztázni.

A Strázsa-hegyi pincefalu külön elbírálást igényel. A pincesorok Pest megye kiemelt települési értékei közé tartoznak, és a terület egésze olyan együttes, ahol a présházak megjelenése nem magánügy: a településkép védelméről szóló helyi rendelet a homlokzatra, a tömegre és az utcaképre is tartalmazhat előírást. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy egy présház nem bontható el szabadon, csak visszabontható, átalakítható, vagy a bontás után az együttes képéhez igazodó helyreállításra van előírás. Ha hegyi ingatlanon tervez munkát, ezt a kérdést a legelső lépésben, még az ajánlatkérés előtt tisztázza az önkormányzatnál.

A pincék miatt egy további, nem hatósági, hanem felelősségi szempont is van. A löszbe vájt járatok sokszor összefüggő rendszert alkotnak, és a szomszédos ingatlan alá is átnyúlhatnak. Egy pince megszüntetése ezért nemcsak a tulajdonost érinti: az üreg lezárása vagy feltöltése a szomszédos járatok stabilitására is hat. Ilyen munkát nem kezdünk el a szomszédos tulajdonosok tájékoztatása és szükség esetén szakértői vélemény nélkül.

Amit a tulajdonosnak kell elintéznie

A közműszerződések a tulajdonos nevén futnak, ezért a víz-, gáz-, villany- és csatornaleválasztást is neki kell megrendelnie; leszerelési igazolás nélkül nem áll be gép a telekre. Ha a konténer vagy a gépszállító közterületre kerül, hozzájárulás kell hozzá. Több tulajdonos esetén mindegyikük nyilatkozata szükséges. Az építési-bontási hulladék nyilvántartására a 45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM együttes rendelet vonatkozik, a dokumentációt mi állítjuk össze és a záráskor adjuk át. Ha nem világos, melyik lépés kire tartozik, hívja a 06 20 8086764 számot.

Hátsó épületsor felszámolása hosszú szalagtelken

Vegyünk egy tipikus monori portát: elöl a felújítandó lakóház, mögötte nyári konyha, kamra, két ól, szín és a telek végén a pajta. A bontás a kert felőli végén kezdődik, és halad az utca irányába, mert így a felszabaduló hátsó terület azonnal deponálásra és rakodásra használható. Először a palafedés kerül le, majd a faszerkezetek, végül a falazat és az alapok. A megmaradó lakóházhoz csatlakozó falakat kézzel bontjuk vissza, és a szabaddá váló felületet ideiglenesen lezárjuk. A szokásos meglepetés az összefüggő betonaljzat az ólak alatt és a trágyalé-akna, amit a felszínen semmi nem jelez.

Présház elbontása és pince megszüntetése a Strázsa-hegyen

A második típus a hegyi ingatlan, ahol a présház állapota már nem menthető. Itt a munka nem a bontással kezdődik, hanem a felméréssel: meddig tart a pince, milyen irányban fut, mennyire ép a boltozat vagy a löszfal, és átnyúlik-e a szomszéd alá. Csak ezután dönthető el, hogy a pince lezárható-e, vagy fel kell tölteni. A présház visszabontása felülről lefelé, kisgéppel és kézzel történik, mert a járat fölött nagy energiájú bontás nem végezhető. A feltöltés rétegesen, tömörítéssel zárul, és ehhez anyagot kell beszállítani.

Belső bontás régi monori lakóházban

A harmadik feladat felújítás előtti visszabontás egy megmaradó épületben: válaszfalak, padlórétegek, burkolatok, régi gépészet és villanyhálózat. A monori házaknál itt a padló a kritikus pont, mert a rétegrend vastag, és rendszerint salakos feltöltést tartalmaz. Teherhordó falhoz és fagerendás födémhez statikusi vélemény nélkül nem nyúlunk. A kihordás a szűk kapubejárón át történik, ezért a konténerek méretét és cseréjük ütemét ehhez igazítjuk.

Ez a három leírás vázlat, nem terv. A tényleges sorrendet a szerkezetek állapota, a telek szélessége és a föld alatti helyzet dönti el, Monoron pedig a legtöbb bizonytalanságot a pincék és a padlórétegek hordozzák.

Az alábbi menet minden monori munkánál végigfut, de az arányok eltérnek. Belterületi melléképület-bontásnál az előkészítés rövid, egy présházas hegyi ingatlannál viszont a felmérés és az egyeztetés viszi el az idő nagyobb részét. Végig jelezzük, mi az Ön feladata és mi a miénk.

1. Megkeresés. Elmondja, hol van az ingatlan, belterületi porta vagy hegyi telek, mit szeretne elbontatni, és mikorra kell a szabad terület. Ebből bejárási időpontot javasolunk, és megmondjuk, ha a feladat nem a mi profilunk. A hívás semmire nem kötelezi.
2. Díjmentes helyszíni bejárás. Végigjárjuk a teljes ingatlant: lakóház, minden melléképület, betonozott felületek, aknák, kút, pince, kerítés, közműórák, kapuszélesség és a telek mélysége. Hegyi ingatlanon a pince kiterjedése és állapota a legfontosabb kérdés. Öntől azt kérjük, nyisson ki minden zárt helyiséget, a pincét is.
3. Írásos, tételes ajánlat. A bejárást követő egy-három munkanapon belül megküldjük, épületenként és munkanemenként bontva, becsült időtartammal és a kivonuló géppel. Ha egy sor nem világos, most kérdezzen rá.
4. Hatósági tisztázás. A bontási bejelentést vagy engedélyt a tulajdonos indítja, a műszaki adatokat mi adjuk meg. Présházas ingatlannál ez a lépés előbbre kerül, mert a pincefalu településképi megítélése befolyásolja, egyáltalán mi végezhető el.
5. Szerződés. Rögzítjük a terjedelmet, a kezdés napját, az ütemezést, a fizetés rendjét és a záráskor átadandó dokumentumok körét.
6. Közmű-leválasztás és szomszédos egyeztetés. A szolgáltatói leszerelést a tulajdonos rendeli meg. Ha a bontás telekhatáron álló épületet vagy szomszéd alá nyúló pincét érint, ekkor kell az érintettekkel egyeztetni.
7. Munkaterület és bontás. A kezdés előtti napon lehatároljuk a területet, kihelyezzük a konténereket, előkészítjük a gép útvonalát a telek belseje felé, és letakarjuk a megmaradó szerkezeteket. Ezután a megbeszélt sorrendben dolgozunk, frakciónként külön rakva az anyagot és locsolással kötve a port. Nem kell kint lennie, elég, ha elérhető a 06 20 8086764 számon.
8. Feltöltés, elszállítás, átadás. Az alapok, aknák és a megszüntetett pince helyén maradt üregeket rétegesen visszatöltjük és tömörítjük, a felületet elegyengetjük, a területet letakarítjuk, majd közös bejárással adjuk át a szállítólevelekkel és a hulladékkezelési igazolásokkal együtt.

Ha munka közben olyasmi kerül elő, ami nem szerepelt az ajánlatban – a vártnál hosszabb pincejárat, betemetett akna, ismeretlen vezeték, vastagabb betonlemez –, leállunk, felhívjuk, és csak közös döntés után folytatjuk; a többletet írásban rögzítjük. Monoron a csúszás szokásos oka a hegyi utak állapota tartós esőzés után, a pincefelmérés eredménye és a szolgáltatói leválasztás időzítése.

Nem egy összeget küldünk, hanem épületenként és munkanemenként bontott listát. Egy hosszú monori telken ez azért fontos, mert tíz-tizenkét szerkezet is állhat, és Ön dönthet arról, hogy egyszerre vagy ütemezve bontat. Ha több ajánlatot kér be, mindenkitől ugyanilyen részletességet kérjen: a rövidebb lista nem olcsóbb munkát jelent, hanem kihagyott tételeket, amelyek a helyszínen kerülnek elő.

Az alapajánlat sorai

A megnevezett épületek elbontása szerkezetenként – fedés, fedélszék, födém, falazat, alap, aljzat –; kézi és kisgépes visszabontás ott, ahol a megmaradó épület, a telekhatár vagy a pince közelsége miatt nagy gép nem alkalmazható; gépbeállás és helyszíni géptartam; a gép belső útvonalának előkészítése a mély telken; a törmelék helyszíni szétválogatása és rakodása; konténerállítás és -csere; fuvar; befogadás frakciónként; végül tereprendezés, visszatöltés és tömörítés. Feltüntetjük a becsült időtartamot, a kivonuló gépet és az érvényességi időt.

Külön soron szereplő tételek

Löszpince felmérése, lezárása vagy rétegenkénti feltöltése, ehhez töltőanyag beszállítása és tömörítése; présház alatti üreg biztosítása; vályogfal elkülönített bontása és kezelése; salakos padlóréteg külön frakcióként; trágyalé-akna, silógödör és betonozott udvarrész megszüntetése; ásott kút feltárása és lezárása; azbeszttartalmú pala szakcéges leszedése; veszélyes hulladék elvitele; zöldhulladék és tuskó elszállítása; közterület-használati díj; statikus vagy szakértő bevonása; valamint a hegyi ingatlanok korlátozott megközelítéséből adódó többletidő.

Amit az ajánlat nem tartalmaz

Hatósági eljárási díjat, a közműszolgáltatók leszerelési költségét, tervezői és szakértői dokumentációt, fakivágást és annak engedélyeztetését, talajszennyezés vizsgálatát és kármentesítését, valamint minden építési jellegű munkát. A kalkulációhoz Öntől ezeket kérjük: cím és helyrajzi szám, a bontandó épületek felsorolása darabszámmal, hozzávetőleges alapterületek, van-e pince és mit tud a kiterjedéséről, a betonozott felületek nagysága, a kapubejáró szélessége, valamint régi terv vagy néhány fénykép. Ezeket az iroda@gkbontas.hu címre várjuk.

A kezdés időpontját itt két, egymástól független dolog mozgatja. Belterületen a szolgáltatói leválasztás és az esetleges közterület-használati hozzájárulás átfutása a mérvadó; ez jellemzően két-három hetes előretartással kényelmesen megoldható. A Strázsa-hegyen ehhez képest hosszabb az út, mert ott a településképi megítélés és a pince felmérése is a kezdés elé kerül, és ezek eredménye befolyásolja, hogy egyáltalán milyen terjedelmű munka végezhető el.

A harmadik tényező az évszak és az időjárás. A pincefalu belső útjai nagyrészt burkolatlanok, a lejtő pedig tartós csapadék után nehezen járható, ezért a hegyi munkákat lehetőleg száraz időszakra ütemezzük. Ugyanez igaz a belterületi hosszú telkekre is, ahol a gép a füves, puha talajon halad a kert vége felé. Ha az időpont kötött, ezt a bejáráson mondja el, mert akkor a sorrendet és a gépválasztást ehhez igazítjuk.

A felméréshez a következőket érdemes előkészíteni: a helyrajzi szám, alaprajz vagy régi terv, ha maradt fenn, a közműórák helye és a leválasztás állapota, valamint az, hogy a kapun mekkora jármű fér be. Hegyi ingatlannál külön kérjük, hogy mondja el, amit a pincéről tud: mennyire mély, milyen hosszú, mikor járt benne utoljára, és van-e tudomása arról, hogy a szomszédos járattal összeér. Ha az ingatlan több tulajdonos nevén áll, vagy hagyatéki eljárás folyik, ezt is jelezze, mert ettől függ, kivel köthetünk szerződést. Egy bejárás hosszú telken vagy présházas ingatlanon rendszerint egy órát vesz igénybe, és semmilyen kötelezettséggel nem jár.

Ha Monoron bontásra készül – egy belterületi szalagtelken, a vasút és a 4-es főút közötti sávban vagy a Strázsa-hegyi pincefaluban –, hívja a 06 20 8086764 számot, vagy írjon az iroda@gkbontas.hu címre, és egyeztetünk időpontot a díjmentes helyszíni felmérésre.