Bontás Fejér megyében

Fejér épületállománya szokatlanul kevert, mert a megye három egészen különböző fejlődési szálat fűz össze. Székesfehérvár történeti belvárosa körül a századforduló polgári házai és az ötvenes–hatvanas évek üzemi lakótelepei húzódnak, ezeken kívül pedig a rendszerváltás után kiépült ipari parkok csarnokai állnak, jórészt acélvázas, szendvicspaneles vagy előregyártott vasbeton szerkezettel. A város keleti és déli iparterületein máig sok a nyolcvanas évek előtti gyáregység maradványa: vasbeton pillérvázas gyártócsarnok, salakblokk kitöltő fallal, mellette trafóház, kazánház, olajtároló és kiterjedt betonozott felület.

Dunaújváros ehhez képest egyetlen korszak lenyomata. A várost a nehézipar köré tervezték, ezért a lakóterületen szinte kizárólag ötvenes évekbeli sávházak és későbbi panelépületek állnak, az ipari zónában viszont nagy fesztávú, robusztus acél- és vasbeton szerkezetek. A Duna-parti magaspart közelsége miatt itt a bontásnál a talajmozgásra és a partfal állapotára is figyelni kell, nem csak magára az épületre.

A megye harmadik arca a Mezőföld. Sárbogárd, Cece, Aba, Seregélyes, Enying környékén a löszös hátakon hagyományos falusi beépítés maradt fenn: oldalhatáron álló, kisméretű téglából vagy vályogból falazott lakóházak, mögöttük hosszú udvar, ól, magtár, nyárikonyha. A külterületeken a hajdani állami gazdasági és termelőszövetkezeti majorok istállói, terménytárolói és gépszínei sorakoznak, ma jórészt üresen. A Velencei-tó partján — Gárdony, Agárd, Velence, Sukoró — ismét más a helyzet: a hatvanas–nyolcvanas évek könnyűszerkezetes és favázas nyaralói, salakblokk falú hétvégi házai, betonlábazatos faházai adják a bontási kereslet zömét, mert ezeket sorra váltják fel egész évben lakható épületek.

Móron és a Vértes lábánál a szőlőműveléshez kötődő présházak, pincék, gazdasági épületek jelentenek külön típust: gyakran kőalapozással, boltozott pincetérrel, amelynek betemetése önálló feladat.

Ez a sokféleség a gyakorlatban azt jelenti, hogy Fejérben szinte minden bontási technológiára van kereslet, és két szomszédos település megbízásai is teljesen más felkészülést kívánnak. Egy bicskei vagy ercsi kertvárosi telken földszintes, kisméretű téglás családi ház áll, tíz kilométerrel odébb egy logisztikai csarnok betonpadlója vár felszedésre. Ezért a felmérésen mindig azzal kezdjük, hogy megnézzük, milyen anyagból és milyen korban épült a szerkezet — ebből következik a gépválasztás, a bontási sorrend és a hulladék kezelése is.

A megbízások szerkezete jól követi a fenti hármas tagolást. Az iparterületeken a legtöbb feladat a meglévő telephely átalakításához kötődik: egy régi csarnokrészt el kell bontani, hogy a helyére új épüljön, vagy a betonozott felületet kell felszedni, mert megváltozik a telephely rendje. A lakóterületeken a telekfelszabadítás dominál, a tóparton pedig a régi nyaralók helyére készülő új házak diktálják a tempót.

• Ipari csarnokok, kiszolgáló épületek, kazánházak és trafóházak bontása székesfehérvári és dunaújvárosi telephelyeken.
• Nagy alapterületű betonaljzatok, gépalapok, aknák és térburkolatok feltörése, kiszedése.
• Régi családi házak és melléképületeik teljes elbontása mezőföldi falvakban és a városok kertvárosi részein.
• Velencei-tó parti nyaralók, faházak, könnyűszerkezetes hétvégi házak bontása új építés előtt.
• Lakások, irodák, üzlethelyiségek teljes belső bontása felújítás előtt Székesfehérváron és Dunaújvárosban.
• Külterületi majorsági épületek, istállók, terménytárolók, silók elbontása a Mezőföldön.
• Kerítések, támfalak, betonozott szérűk, régi trágyatárolók eltávolítása.

Néhány dolgot érdemes előre tisztázni, mert nem tartozik a bontáshoz. Az azbeszttartalmú hullámpala vagy csővezeték-szigetelés eltávolítása külön jogosultsághoz kötött, ezt szakcég végzi — az ipari épületeknél Fejérben ez gyakran előjön. Technológiai berendezés leszerelését, olajos szennyezettségű talaj kezelését, illetve tartályok tisztítását szintén nem a bontás keretében oldjuk meg, hanem az arra szakosodott vállalkozás bevonásával. Ezt a felmérésen jelezzük, hogy ne az utolsó pillanatban derüljön ki.

A megrendelők egy része csak a látható épületre gondol, pedig a feladat gyakran a föld alatt folytatódik. Ipari telkeken gépalapok, kábelárkok, aknák, olajfogók és vasbeton csatornák maradtak vissza, egy mezőföldi porta udvarán pedig betonozott szérű, itatóvályú, régi silógödör. Ezek nem díszítőelemek: a tömegük és a kiszedésük ideje sokszor összemérhető a felmenő szerkezetével. Ha új építés miatt bontat, akkor éppen ezek azok, amelyek később a legtöbb bosszúságot okozzák, ha a földben maradnak.

A megközelítés Fejérben többnyire kedvező, és ez érezhetően rövidíti az átfutást. Az M7 a tóparti és a nyugati településeket, az M6 a Duna menti sávot Dunaújvárossal, az M8 pedig a Mezőföld keleti részét köti be, a 8-as és a 62-es főút Székesfehérvárt kapcsolja a megye belsejéhez. Lánctalpas gép szállítása így a legtöbb helyszínre gond nélkül megoldható, ami a nagyobb gépi bontásoknál előny.

Iparterületi munkánál nem a bejutás, hanem a működő szomszédság a szűk keresztmetszet. A székesfehérvári és dunaújvárosi telephelyeken jellemzően úgy kell bontani, hogy a szomszédos csarnokokban közben folyik a termelés: korlátozott a zajos munkavégzés ideje, kijelölt útvonalon közlekedhetnek a járművek, és a portaszolgálat rendjéhez kell igazodni. Ilyenkor a bontás inkább szakaszolt, ollós és kalapácsos gépi visszabontás, folyamatos porkötéssel.

A Velencei-tó partján más a nehézség. Gárdony és Velence üdülőterületein a telkek keskenyek, a bekötőutak szűkek, több helyen zsákutcák, a szomszéd épület pedig sokszor egy-két méterre áll. Itt a nagy gép beállítása gyakran nem is lehetséges, a bontás kézi és kisgépes, a törmelék kis konténerekben megy ki. A tópart közelében a talajvíz is magas, ezért az alapkiszedés vizes munkagödörrel járhat.

A mezőföldi falvakban és külterületeken viszont szabad a mozgástér: nagy telkek, széles udvarok, gépi bontásra alkalmas környezet. A löszös talaj száraz időben jól bírja a gépet, tartós esőben viszont a földes bekötőutak felázhatnak, és a partfalak, mélyutak mentén rézsűállékonysággal is számolni kell.

A gépválasztás tehát nem elvi kérdés, hanem a helyszín adottságainak következménye: ugyanaz a lakóház Sárbogárd határában két nap alatt bontható géppel, egy velencei zsákutcában viszont több napos kézi munka. Ezért nem adunk komoly ajánlatot helyszíni bejárás nélkül.

A bontás sorrendjét itt gyakran maga a hulladékkezelés diktálja. Egy ipari csarnoknál előbb a technológiai maradványok, a kábelek, a fémszerkezet és a burkolatok kerülnek ki, és csak azután jön a szerkezeti bontás — így a fémhulladék tisztán, önálló frakcióként adható át, a beton pedig nem szennyeződik. Egy mezőföldi vályogháznál éppen fordítva, a földes anyag tömege az, ami az egész logisztikát meghatározza.

A jellemző frakciók: beton- és téglatörmelék, vasbeton betonacéllal, fém, fa, üveg, szendvicspanel és egyéb hőszigetelő anyag, vegyes építési hulladék, valamint a veszélyes kategória, ide értve a kátránylemezt, az olajjal szennyezett anyagot és az azbeszttartalmú elemeket. A szendvicspanel a régi ipari csarnokoknál külön odafigyelést kíván, mert a fémlemez és a habmag szétválasztása nélkül a teljes mennyiség vegyes hulladékként kezelendő.

Székesfehérváron és környékén a Depónia Nonprofit Kft. hulladékkezelő központja a kézenfekvő befogadóhely, a megye déli és keleti részéből viszont — Sárbogárd, Cece, Enying irányából — hosszabb a szállítási út. Ez nem elvi kérdés: minél hosszabb a forduló, annál kevesebb fér egy munkanapba, tehát az elszállítás több napra nyúlik. A tervezésnél ezzel előre számolunk, és a felmérésen elmondjuk, mit jelent ez a határidőre nézve.

A tiszta beton és tégla újrahasznosítható: töréssel útalapba, munkagödör-feltöltésbe visszaépíthető, és nagy alapterületű ipari bontásnál ez érezhetően csökkenti a kiszállítandó tömeget. A hulladék átadásáról szóló igazolásokat összegyűjtjük és átadjuk. Ha kérdése van a frakciókról vagy az igazolásokról, az iroda@gkbontas.hu címen bármikor írhat.

Előfordul, hogy a bontott anyag egy részét a megrendelő meg akarja tartani: bontott tégla, cserép, faanyag, tetőgerenda, kovácsoltvas kerítés. Erre van mód, de a bontás megkezdése előtt kell szólni, mert a válogatott kibontás lassabb technológia, és a helyszínen tárolóhelyet is igényel. Utólag, a törmelékből ezt már nem lehet kiszedni.

Bontás előtt tisztázni kell, hogy a munka engedélyköteles-e vagy bejelentéssel elvégezhető. A bontási tevékenység engedélyezésére vonatkozó hatályos keretet a 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet adja, amely a korábbi építésügyi eljárási szabályozás helyébe lépett. Hogy egy konkrét épület melyik kategóriába esik, az függ a méretétől, a szerkezetétől, a védettségétől és a helyi előírásoktól. Az eljárást a tulajdonos indítja, de a műszaki adatokat, amelyekre szüksége lesz, az ajánlatunkból ki tudja emelni.

Fejérben több olyan helyzet van, amely megyén belül is eltérő megközelítést kíván. Székesfehérvár történeti belvárosa és a Belváros környéki utcák műemléki és településképi szempontból érzékenyek, itt előfordul, hogy csak részleges visszabontás lehetséges, vagy a homlokzatot meg kell tartani. Dunaújváros ötvenes évekbeli városközpontja szintén védett együttes, ami a belső átalakításoknál is szempont. A Velencei-tó partján az üdülőterületi szabályozás, a partvonal védelme és a tájképi előírások szűkíthetik a mozgásteret, a Vértes és a Velencei-hegység lábánál pedig természetvédelmi és tájvédelmi korlátozásokra kell figyelni.

Az ipari telephelyeken a legfontosabb többletfeladat a technológiai múlt kezelése: ha az épületben korábban vegyi anyagot, olajat vagy üzemanyagot tároltak, a bontás előtt tisztázni kell a talaj és a szerkezet állapotát. Ez nem a bontó vállalkozó feladata, de a bontás ütemezését meghatározza.

Gyakorlati teendő a közterület-használati hozzájárulás konténerre és gépbeállásra a városi utcákban, társasházi belső bontásnál a közös képviselő tájékoztatása, minden esetben pedig a közmű-leválasztás megrendelése a szolgáltatóktól. Az igazolás nélkül nem kezdünk bontani, ez alól nincs kivétel.

Érdemes az engedélyezést és a kivitelezést időben elválasztani egymástól. A hatósági szakasz hossza nem rajtunk múlik, viszont a bontás kezdését meghatározza, ezért javasoljuk, hogy az ajánlat elfogadásával párhuzamosan induljon el az ügyintézés. Ha ez megvan, a kivitelezés általában néhány héten belül ütemezhető.

Csarnokrész bontása működő telephelyen

Székesfehérvári vagy dunaújvárosi ipari parkban tipikus kiindulás, hogy egy régi épületszárnyat el kell bontani, miközben a telephely többi része üzemel. A menet: bejárás az üzemeltetővel, a közös falak és közművek szétválasztásának tisztázása, a munkaterület fizikai lehatárolása, majd szakaszos gépi visszabontás. Előbb a burkolat, a gépészet és a fémszerkezet kerül ki, utána a falazat és a pillérváz, végül az alaptestek és a padlólemez. A leggyakoribb buktató az, hogy a megmaradó épületrész falát le kell zárni és hőszigetelni, ez pedig már nem bontási, hanem építési feladat — érdemes előre gondolni rá.

Nyaraló elbontása a Velencei-tó partján

Gárdonyi, velencei vagy sukorói telken gyakori, hogy egy régi, könnyűszerkezetes vagy salakblokk falú hétvégi ház helyére új épület kerül. A szűk telek és a közeli szomszéd miatt a bontás jórészt kézi, a fabódé és a tetőszerkezet visszabontásával kezdve. A betonlábazat és a régi terasz kiszedésénél a magas talajvíz miatt sokszor víztelenítésre van szükség. Külön figyelmet kap a telken belüli szikkasztó és a régi vezetékek felkutatása.

Majorsági épületegyüttes eltakarítása a Mezőföldön

Sárbogárd, Aba vagy Seregélyes külterületén elhagyott istálló, terménytároló és gépszín elbontása. Nagy tömeg, szabad mozgástér, gépi bontás. A menet a hullámpala fedés szakszerű kezelésével és a fémszerkezet leszerelésével indul, majd a falak, a betonaljzat és a silótalp következik. Figyelni kell a föld alatti hígtrágya-csatornákra és a régi, térképen nem szereplő vezetékekre. Ha az épületegyüttes egy része megmarad, a szétválasztás pontját előre ki kell jelölni, és a megmaradó szerkezet állékonyságát a bontás alatt folyamatosan figyelni kell.

Mindhárom típusra igaz, hogy a leírt menet a vázlat, nem a végleges terv. A tényleges sorrendet a szerkezet állapota, a szomszédos beépítés és a hozzáférés dönti el, ezt pedig csak a helyszínen lehet felmérni.

Az alábbi menet minden munkánkra érvényes, akár egy Velence vagy Gárdony környéki nyaralóról, akár egy dunaújvárosi csarnokszárnyról, akár egy sárbogárdi porta melléképületeiről van szó. Minden lépésnél jelezzük, mi a megrendelő és mi a mi feladatunk.

1. Megkeresés. Telefonon vagy e-mailben elmondja, mit szeretne elbontatni, hol van az ingatlan, és mikorra kellene elkészülni. Ebből már tudunk időpontot adni a bejárásra.
2. Helyszíni felmérés. Megnézzük az épület szerkezetét, a szomszédos beépítést, a behajtási lehetőséget és a közműállapotot. Öntől annyit kérünk, hogy a telekre és az épület minden részébe bejussunk. A felmérés díjmentes, és nem jár kötelezettséggel.
3. Írásos ajánlat. A bejárás után egy-három munkanapon belül megküldjük a tételes ajánlatot, benne a munkanemekkel, a becsült időtartammal és a kivonuló gépekkel. Kérdezzen rá bármelyik tételre, ha nem világos.
4. Szerződéskötés. Rögzítjük a munka pontos terjedelmét, a kezdés időpontját, az ütemezést és a fizetés rendjét, valamint azt, hogy milyen dokumentumokat adunk át a végén.
5. Előkészítés: közmű és engedély. A víz, gáz, villany, csatorna leválasztását a tulajdonos rendeli meg a szolgáltatóktól, és az engedélyt vagy bejelentést is ő intézi. Mi a műszaki adatokat adjuk hozzá. Leválasztási igazolás nélkül nem kezdünk.
6. Munkaterület átvétele. Lehatároljuk a területet, kihelyezzük a védőkorlátot és a konténereket, egyeztetjük a behajtási rendet — ipari telephelyen az üzemeltetővel is.
7. Bontás. A megbeszélt sorrendben, szelektíven dolgozunk, porkötéssel, a szomszédos szerkezetek folyamatos figyelése mellett. Önnek nem kell a helyszínen lennie, csak elérhetőnek.
8. Elszállítás, tereprendezés, átadás. A frakciókat elkülönítve visszük el, a gödröket feltöltjük, a felületet elegyengetjük, a területet letakarítjuk. Az átadáskor közösen bejárjuk a helyszínt, és megkapja a hulladékkezelési igazolásokat.

Ha bontás közben előre nem látható dolog kerül elő — vastagabb gépalap, betemetett akna, ismeretlen vezeték —, megállunk, jelezzük, és csak közös döntés után folytatjuk. Csúszást errefelé leggyakrabban a késve megérkező közmű-leválasztási igazolás, az üzemeltetői időablakok szűkössége és a tartós esőzés okoz; mindhárom kezelhető, ha időben szóba kerül.

Ajánlatot mindig írásban, munkanemek szerint tagolva adunk. Ennek nem csak formai jelentősége van: így tudja összevetni más ajánlatokkal, és így látja, mi az, ami esetleg máshol hiányzik a listából.

Az alaptételek jellemzően a következők: a megnevezett épület vagy épületrész bontása, a szerkezeti elemek visszabontása, az alapok, gépalapok és betonaljzatok kiszedése, a törmelék helyszíni válogatása és rakodása, a konténerek biztosítása és cseréje, az elszállítás, a befogadás frakciónként, a gépbeállás és a munkaterület lehatárolása, végül a tereprendezés. Feltüntetjük a várható időtartamot is, mert az ütemezés a legtöbb megrendelőnek legalább annyira fontos, mint az összeg.

Külön tételként kezeljük azt, ami nem minden munkánál merül fel: azbeszttartalmú anyagok szakcéges kezelése, veszélyes hulladék elszállítása, föld alatti műtárgyak — akna, tartály, szikkasztó, pince — feltárása és megszüntetése, feltöltőanyag beszállítása, víztelenítés, közterület-használati díj, statikus közreműködése, valamint a megmaradó épületrész falának ideiglenes lezárása.

Nem szerepel az ajánlatban a hatósági eljárási díj, a közmű-leválasztás szolgáltatói költsége, a tervezői és szakértői dokumentáció, a talajszennyezés vizsgálata és kármentesítése, továbbá bármilyen építési munka. Az ajánlat érvényességi idejét ráírjuk. Azt is jelezzük benne, ha a helyszín adottságai — egy szűk gárdonyi üdülőutca, egy Székesfehérvár környéki működő telephely rendje vagy egy mezőföldi külterületi telek földes bekötőútja — az ütemezést befolyásolják.

Ahhoz, hogy pontos ajánlatot tudjunk adni, kérjük az ingatlan címét és helyrajzi számát, a bontandó épületek felsorolását, a meglévő rajzokat vagy fényképeket, ipari telephelynél az üzemeltetési korlátozásokat, és annak jelzését, ha határidőhöz kötött a munka. Ha több vállalkozótól kér ajánlatot, ugyanezt a tagolást kérje mindenkitől: az eltérés általában nem az összegben, hanem abban van, hogy az alapkiszedés és az elszállítás egyáltalán benne van-e.

Az ütemezést Fejérben három dolog mozgatja. Az ipari telephelyeken a termelés rendje: sok helyen csak leállás idején, hétvégén vagy meghatározott műszakban lehet zajos munkát végezni, ezért az ilyen bontásokat hetekkel előre kell tervezni. A Velencei-tó partján a szezon: a nyári üdülőforgalom idején a szűk utcákban nehézkes a konténerezés és a gépszállítás, ezért a tóparti bontásokra a szezonon kívüli időszak a kényelmesebb. A Mezőföldön az időjárás és a mezőgazdasági csúcsidőszak: aratás és betakarítás idején a földutakon sűrű a forgalom, tartós esőben pedig a bekötőutak nem bírják a gépszállítót.

Általánosságban két-három héttel a tervezett kezdés előtt érdemes jelezni az igényt, nagyobb ipari bontásnál ennél többel, mert az engedélyeztetés, a közmű-leválasztás és az üzemeltetői egyeztetés is időt vesz igénybe.

A felméréshez készítse elő az ingatlan helyrajzi számát, ha van, az alaprajzot vagy régi terveket, a közműórák helyét és a leválasztás állapotát, valamint azt az információt, honnan lehet teherautóval behajtani. Ha az ingatlannak több tulajdonosa van, vagy bérelt telephelyről van szó, ezt is mondja el előre, mert a bejárás után ez befolyásolja, kivel köthetjük meg a megállapodást. A megbízás aláírásához szükséges.

Ha bontásra készül Székesfehérváron, Dunaújvárosban, a tóparton vagy a Mezőföldön, hívja a 06 20 8086764 számot, vagy írjon az iroda@gkbontas.hu címre, és megbeszélünk egy időpontot a díjmentes helyszíni felmérésre.