Betonbontás és vasbeton szerkezetek bontása

A betonbontás gyűjtőnév, és a benne lévő feladatok között óriási a szórás. Egy hálós vasalású garázsaljzat és egy sűrűn vasalt, méter vastag gépalap között akkora a különbség, hogy más gép, más ütem és más munkaszervezés tartozik hozzájuk. Ezért az első három kérdésünk mindig ugyanaz: milyen vastag a szerkezet, van-e benne betonacél, és mi van közvetlenül alatta. Amíg ezekre nincs válasz, sem az időt, sem a szükséges gépet nem lehet felelősen megmondani.

A leggyakrabban ezekkel a feladatokkal keresnek meg minket:

• Régi épület alaptestének, sávalapjának vagy pontalapjának kiemelése a földből, jellemzően új beépítés előtt.
• Ipari csarnokok és műhelyek vastag, teherbíró padlólemezének feltörése és felszedése.
• Gépalapok, présalapok, silótalpak és tartálylábazatok elbontása üzemi területen.
• Betonozott udvarok, manőverezőfelületek, járdák, teraszok és beállók felszedése.
• Monolit vasbeton pillérek, gerendák, koszorúk és lemezek részleges visszabontása.
• Aknák, szikkasztók, derítők, mérlegházak és egyéb föld alatti betonműtárgyak megszüntetése.
• Vasbeton támfalak, lábazatok, kerítésalapok és rámpák eltávolítása.

Hol húzódik a határ a rokon munkák felé

Nem minden betonnal kapcsolatos munka betonbontás. Ha egy lakáson belül a régi burkolat alatti rétegrendet, a salakfeltöltést és az esztricht kell felszedni a födémről, az aljzatbontás: ott nem a beton vastagsága a fő kérdés, hanem az, hogy a födém sértetlen maradjon. Ha egy teljes épület kerül el a telekről, akkor az épületbontás, amelynek a betonalap kiszedése csak az utolsó szakasza. Ha pedig egy vasbeton falszakaszba kell nyílást vágni úgy, hogy a szerkezet tovább dolgozik, az már inkább szerkezeti átalakítás, amelyhez statikusi közreműködés is kell.

Fordítva is igaz: a betonbontás sokszor egy nagyobb munka záró szakasza. Egy épületbontás után a felmenő szerkezet már nincs meg, de a lemez, az alaptestek és a betonozott udvar még a helyén van, és ezek adják a hátralévő tömeg jelentős részét. Aki csak a látható épületre kér ajánlatot, könnyen ott marad egy letakarítottnak látszó telekkel, amelyen az új alapozás nem indulhat el.

Ez az elhatárolás nem szőrszálhasogatás, mert az árazás és az ütemezés is ettől függ. Ha nem biztos benne, hogy az Ön feladata melyik kategóriába esik, elég telefonon leírnia, mit lát: a 06 20 8086764 számon el tudjuk dönteni, kell-e egyáltalán kimennünk, vagy egy fénykép alapján is tudunk indulni.

A technológiát nem a beton fajtája dönti el önmagában, hanem három dolog együtt: mekkora a bontandó tömeg, mennyi hely van körülötte, és mi az, aminek a bontás után sértetlenül kell maradnia. Ha mindhárom megengedő, a leggyorsabb megoldás a nyers erő. Ha bármelyik szűkül, finomabb technológia kell, ami lassabb és drágább, viszont kiszámítható.

Ütő és roppantó technológia

Nagy, szabadon álló betonfelületeknél kotróra szerelt hidraulikus bontókalapáccsal dolgozunk. Ez töri fel a lemezt, ez emeli ki az alaptestet, és ez a leggyorsabb módszer akkor, ha a rezgés nem zavar senkit. Vasalt beton esetén a kalapácsot betonroppantó, más néven rágófej egészíti ki: a roppantó szétnyomja a betont, és a betonacélt szabaddá teszi, hogy le lehessen vágni. Vékonyabb szerkezetnél, szűk helyen vagy födémen kézi bontókalapács és kisgép a járható út.

Vágó és fúró technológia

Ha a bontás pereme mentén a megmaradó szerkezetnek sértetlennek kell lennie, gyémántszerszám kell. A gyémánt tárcsás falvágás egyenes, tiszta vágásvonalat ad, a magfúrás kör keresztmetszetű áttörésekhez és a vágások indításához használható, a gyémánt kötélfűrész pedig ott dolgozik, ahol a tárcsa átmérője már nem elég: vastag, erősen vasalt vasbeton pillérnél, gerendánál vagy tömbnél. Ezekkel a szerkezet darabolható és emelhető méretű elemekre bontható, tehát nem törik, hanem szétszedjük.

Hidraulikus repesztés

Van, amikor sem az ütés, sem a vágás nem jó: a rezgés nem megengedhető, a helyszín pedig nem tűri a hosszú vágási időt. Ilyenkor előfúrt lyukakba helyezett hidraulikus repesztő ékkel feszítjük szét a betontömböt. Csendes és rezgésmentes eljárás, cserébe lassú, ezért jellemzően csak azon a szakaszon alkalmazzuk, ahol tényleg szükség van rá, például egy megmaradó szerkezet közvetlen szomszédságában vagy műszerekkel teli üzemi térben.

A gyakorlatban a legtöbb munkán ezek kombinálódnak: a peremet gyémánttal vágjuk, a belsejét kalapáccsal törjük, a vasat roppantóval szabadítjuk fel. Hogy melyik szakaszon melyik, azt a felmérésen döntjük el, és az ajánlatban le is írjuk, mert ez határozza meg a munka idejét.

A beton nem egyféle anyag, és a bontási nehézség nem a látható felületről olvasható le. Ugyanaz a húsz centi vastag lemez lehet fél nap és lehet három nap, attól függően, mi van benne. A felmérésen ezért a felület mellett a szélét, a törésvonalait és a környezetét is nézzük, mert azokból derül ki a rétegrend.

Sovány beton és aljzatbeton

A kis cementtartalmú sovány beton jellemzően szerelőbetonként, feltöltésként, régi járdák és melléképületi padlók anyagaként fordul elő. Vasalás nélkül készül, viszonylag könnyen törik, sokszor kézi géppel is bontható. A csapdája az, hogy vékonynak látszik, de a régi udvarokat évtizedek alatt többször újrabetonozták, így két-három réteg is lehet egymáson.

Vasalt beton és ipari padló

Az acélhálóval vagy szálerősítéssel készült ipari padlók a legnagyobb tömegű feladatok közé tartoznak. Nemcsak vastagok, hanem alattuk tömörített zúzottkő ágyazat is van, amit a bontás után szintén kezelni kell. Az ilyen lemez nem törik szét szabályosan: a háló összetartja a darabokat, ezért a roppantó és a vasvágás nélkül a kalapács csak dolgozik, de nem halad.

Monolit vasbeton szerkezet

A helyszínen betonozott pillér, gerenda, födémlemez és merevítő fal a legigényesebb kategória. Itt a betonacél nem kiegészítő, hanem a szerkezet lényege, és a bontási sorrend statikai kérdés: ha rossz elemet veszünk ki elsőnek, a megmaradó rész terhelése megváltozik. Részleges visszabontásnál ezért ragaszkodunk a bontási sorrend előzetes tisztázásához, szükség esetén statikus bevonásával és ideiglenes megtámasztással.

Alaptestek a földben

A sávalapok, pontalapok és a régi ipari gépalapok mérete a felszínről nem látszik. Előfordul, hogy a látható lábazat alatt lényegesen szélesebb alaptest ül, és az is, hogy a régi épületet egy még régebbi épület alapjaira építették. A kiszedés ezért mindig földmunkával kezdődik, és az első feltárás után tudjuk megmondani, mekkora tömeggel állunk szemben. A régi ipari gépalapoknál ez különösen igaz: ezek a padlószint alatt jóval szélesedhetnek.

A szerkezet kora is számít, de nem úgy, ahogy sokan gondolják. A régebbi beton nem feltétlenül gyengébb: az évtizedek alatt tovább szilárdult, viszont a benne lévő betonacél korrodálhatott, ami a bontásnál könnyebbséget, a megmaradó szerkezetnél viszont kockázatot jelent. Ha a bontás után marad álló vasbeton rész, ezt a felmérésen jelezzük.

A betonbontásnál a bizonytalanság döntő része a felszín alatt van. A felmérésen a látható jelekből, a régi rajzokból és a szerkezet koráról szerzett ismeretekből dolgozunk, de a valóságot az első feltárás mutatja meg. Ezért az ajánlatban külön jelezzük, mely tételek függenek attól, amit a bontás elején találunk, és melyek azok, amelyek biztosan nem változnak.

Ami leggyakrabban előkerül

• Vastagabb szerkezet a vártnál. A régi udvarokat és padlókat gyakran többször újraöntötték, így a mért vastagság csak a felső rétegre igaz.
• Sűrűbb vagy nem várt vasalás. Rajz nélküli, régi szerkezetnél a betonacél mennyisége csak az első törés után derül ki, és ez az ütemet érdemben megváltoztatja.
• Betonba öntött vezeték. Elektromos védőcső, padlófűtési cső, csatorna vagy technológiai vezeték futhat a lemezben, olykor nyilvántartás nélkül.
• Föld alatti műtárgy. Betemetett akna, olajfogó, régi szikkasztó, tartály vagy pincefödém, amiről senki nem tud.
• Szomszédos szerkezettel való összeépülés. A betonlemez benyúlhat a szomszédos épület alá, vagy közös alaptestre ülhet.
• Szennyezett anyag. Üzemi területen a beton felső rétege olajjal vagy vegyszerrel átitatódhat, ez pedig már nem inert hulladék.

Mit teszünk, ha kiderül

A menetrend állandó: megállunk azon a szakaszon, lefényképezzük és felmérjük, mi az, majd megmondjuk, hogy a megoldás mennyivel változtatja meg az időt és a költséget. Csak a válasza után folytatjuk. Vezeték esetén a leválasztás igazolásáig nem nyúlunk hozzá, statikai kockázatnál pedig statikus véleményét kérjük, mielőtt tovább bontunk. Ez időnként fél napot vagy egy napot elvisz, de olcsóbb, mint javítani. Amit nem teszünk: nem döntünk Ön helyett arról, hogy a többlet belefér-e, és nem kezdünk hozzá abban a reményben, hogy utólag majd elszámoljuk. A menet közbeni eltéréseket írásban rögzítjük, ugyanolyan tételes formában, mint az eredeti ajánlatot. Ha ilyen helyzetben azonnal beszélni szeretne velünk, a 06 20 8086764 számon a helyszíni csapat vezetőjét is elérjük.

A betonbontásnál a hulladékkezelés nem mellékszál, hanem az összköltség jelentős része, mert a beton nehéz. Egy közepes felület tömege gyorsan felmegy annyira, hogy a fuvarok száma határozza meg a munka hosszát, nem a bontás maga. Ezért a törmelék sorsát már a felmérésen végiggondoljuk.

Keletkező frakciók

Tiszta betontörmelék, vasalt betontörmelék, kiszedett betonacél és egyéb fémhulladék, ágyazati zúzottkő és föld, valamint a bontott felület alatt talált vegyes anyag. Ha a betonon burkolat vagy szigetelés is volt, az külön frakció. Üzemi területen ehhez jöhet a szennyezett, veszélyesként kezelendő anyag, ami már nem a szokásos befogadóhelyre megy.

Betonacél és fém

A betonacélt a roppantás után gázzal vagy vágókoronggal választjuk le, és külön gyűjtjük. Ez nem szívesség, hanem műszaki szükség: vassal átszőtt törmeléket a legtöbb befogadóhely nem vesz át, és törni sem lehet. A fémhulladék önálló hasznosítási útvonalon megy tovább.

Helyben maradó anyag

A vasmentes betontörmelék törés után útalapba, feltöltésbe és tereprendezésbe visszaépíthető. Ha a telken amúgy is töltőanyagra van szükség, például a kiszedett alaptestek helyén maradt gödrök visszatöltéséhez, akkor érdemes a helyszínen tartani: ezzel a kiszállítandó tömeg és a beszállítandó töltőanyag mennyisége egyszerre csökken. Ezt a lehetőséget a felmérésen minden esetben megvizsgáljuk, és az ajánlatban jelezzük, ha adott.

Igazolás és utómunka

Az építési-bontási hulladék nyilvántartására és átadására a 45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM együttes rendelet előírásai vonatkoznak. A befogadóhelyektől kapott igazolásokat összegyűjtjük, és az átadáskor átadjuk. Az utómunka tartalma a betonbontásnál jellemzően a gödrök rétegenkénti visszatöltése és tömörítése, a felület elegyengetése és a munkaterület letakarítása. Ha ennél többre van szüksége, például tükörkiemelésre a következő betonozás alá, azt előre jelezze, mert külön tétel.

A betonbontás menete abban különbözik az épületbontásétól, hogy a legtöbb ismeretlen az elején és a végén sűrűsödik: a feltárásnál és az elszállításnál. Az alábbi lépéseknél mindig jelezzük, mi az Ön és mi a mi feladatunk.

1. Első egyeztetés. Elmondja, mit kell elbontani, hol van, és mikorra kellene készen lennie. Ha van fénykép vagy rajz, küldje el az iroda@gkbontas.hu címre, ezzel a bejárás felkészültebb lesz.
2. Díjmentes helyszíni felmérés. Megnézzük a felület kiterjedését, a látható vastagságot, a törésvonalakat, a megközelítést, a gépbeállás helyét és azt, mi van a bontandó szerkezet mellett. Öntől azt kérjük, hogy a terület hozzáférhető legyen, és mutassa meg, mit tud a korábbi építésekről.
3. Írásos ajánlat. A felmérés után egy-három munkanapon belül küldjük, munkanemekre bontva, a tervezett technológiával és a becsült időtartammal. Ha valamelyik tétel nem világos, kérdezzen rá az aláírás előtt.
4. Szerződés és előkészítés. Rögzítjük a terjedelmet, a kezdést, a fizetés rendjét és a végén átadandó dokumentumokat. Ha vezeték érintett, a leválasztást a tulajdonos rendeli meg a szolgáltatótól; igazolás nélkül nem bontunk.
5. Munkaterület átvétele. Lehatároljuk a területet, kijelöljük a konténerhelyet és a gépbeállást, egyeztetjük a behajtási rendet. Üzemi területen ehhez az üzemeltető is asztalhoz ül.
6. Feltárás és próbabontás. Nagyobb felületnél és alaptesteknél az első lépés egy szakasz megnyitása. Ekkor derül ki a valódi vastagság és a vasalás, és ekkor tudjuk megerősíteni vagy pontosítani a becslést.
7. Bontás. A megbeszélt sorrendben és technológiával haladunk, folyamatos porkötéssel, a betonacél elkülönítésével. Önnek nem kell a helyszínen lennie, elég telefonon elérhetőnek maradnia.
8. Elszállítás, rendezés, átadás. A frakciókat elkülönítve visszük el, a gödröket visszatöltjük, a felületet elegyengetjük, a területet letakarítjuk. Átadáskor közösen bejárjuk a helyszínt, és megkapja a hulladékkezelési igazolásokat.

A csúszást ennél a munkánál leggyakrabban három dolog okozza: a vártnál vastagabb vagy sűrűbben vasalt szerkezet, a késve érkező közmű-leválasztási igazolás, és a fuvarkapacitás, ha a befogadóhely messze van. Tartós esőzés is közbeszólhat, mert a felázott talajon a rakott jármű nem tud kiállni a munkaterületről. Ha a határidő kötött, ezt a szerződéskötéskor mondja el, mert akkor a fuvarozást előre le tudjuk kötni.

Betonbontásnál a felület nagysága önmagában keveset mond. Ugyanaz a négyzetméter lehet gyors és lehet többszörös idő, attól függően, mi van benne és mi van körülötte. Ezért adunk felmérés nélkül legfeljebb tájékoztató sávot, és ezért ragaszkodunk a bejáráshoz, mielőtt bármit írásba adunk. A jelenlegi ársávokat az ároldalunkon találja.

Ami a leginkább mozgatja a költséget

• A szerkezet vastagsága és a vasalás sűrűsége, mert ez határozza meg a technológiát és a gépidőt.
• Az, hogy gépi bontásra van-e tér, vagy kézi és kisgépes munka az egyetlen lehetőség.
• A rezgés- és zajkorlát: lakott környezetben vagy működő üzem mellett lassabb, kíméletesebb eljárás kell.
• A gyémántszerszám aránya, mert a vágás és a magfúrás nagyságrenddel lassabb, mint a törés.
• Az elszállítandó tömeg és a befogadóhely távolsága, azaz a fordulók száma.
• Az, hogy a törmelék egy része helyben maradhat-e feltöltésként.
• A megközelítés: hova áll be a gép, hova kerül a konténer, kell-e közterületet igénybe venni.

Az ajánlat szerkezete

Az ajánlatot munkanemekre bontva küldjük, nem egyetlen összegként, hogy össze tudja vetni másokéval. Az alaptételek jellemzően: a megnevezett szerkezet bontása a megadott technológiával, a betonacél leválasztása és elkülönítése, a törmelék rakodása, a konténerbiztosítás és -csere, az elszállítás, a frakciónkénti befogadás, a gépbeállás és a lehatárolás, végül a rendezés. Külön tételként szerepel a gyémánt vágás és a magfúrás, a hidraulikus repesztés, a földmunka és a feltárás, a föld alatti műtárgyak megszüntetése, a visszatöltő anyag beszállítása, a statikusi közreműködés, a közterület-használati díj, valamint a szennyezett vagy veszélyes anyag kezelése. Az ajánlat nem tartalmaz hatósági díjat, szolgáltatói leválasztási költséget, tervezői vagy szakértői munkát és semmilyen építési munkát. Az érvényességi időt mindig ráírjuk.

Van, amikor a beton eltávolítása műszakilag megoldható, de nem ez a legjobb döntés. Ezt a felmérésen megmondjuk, akkor is, ha ezzel magunknak kevesebb munkát hozunk.

Ha a régi betonlemez ép, sík és teherbíró, sok esetben rajta hagyható, és az új burkolat ráépíthető. A bontás ilyenkor csak akkor indokolt, ha a szintmagasság nem fér bele, ha alatta vezetéket kell vezetni, vagy ha a lemez alatti feltöltés süllyed. Ha csak a felület rossz, akkor a bontás helyett a felület javítása a kisebb beavatkozás.

Nem javasoljuk a részleges gépi bontást olyan monolit vasbeton szerkezetnél, ahol a megmaradó rész teherviselése nincs tisztázva. Ilyenkor a helyes sorrend fordított: előbb a statikai vélemény és a megtámasztás, azután a bontás. Statikai számítást nem készítünk, tervezői feladatot nem vállalunk.

Nem vállaljuk azbeszttartalmú anyag eltávolítását és szennyezett talaj kezelését, továbbá technológiai berendezések leszerelését és tartályok tisztítását. Ha a betonbontás mellett ilyen feladat is felmerül, a bejáráson megnevezzük, hogy ne a kivitelezés közepén kelljen új szereplőt keresni.

Végül egy őszinte határ: nagyon kicsi, néhány négyzetméteres betonfelület gépi bontásra kivonulva aránytalanul drága, mert a gépszállítás és a kitelepülés költsége akkor is felmerül. Ilyen esetben vagy más munkával összevonva ütemezzük, vagy megmondjuk, hogy kézi megoldás gazdaságosabb. Ha nem biztos benne, melyik eset az Öné, hívja a 06 20 8086764 számot, és a leírás alapján megmondjuk, érdemes-e egyáltalán kimennünk.