Szelektív bontás környezettudatosan: mi lesz az anyaggal

Egy bontáson az dönti el, mennyi anyag hasznosul újra, hogy a szétválasztás mikor történik meg. Ha a frakciók a keletkezés helyén és pillanatában válnak külön, akkor mindegyiknek külön útja lehet. Ha egy kupacba kerülnek, akkor onnantól egyetlen dolog jellemzi őket: kevert építési-bontási hulladék, amelynek a legtöbb hasznosítói kapu bezárul.

Ez nem szemléleti kérdés, hanem fizikai. A gipszkarton por alakban rátapad a téglára; az ásványgyapot beleszorul a törmelék hézagaiba; a bitumenes lemez a beton közé keveredve elszínezi és megfogja az egész adagot. Ezeket utólag, egy kevert halomból kiválogatni nem gazdaságtalan, hanem gyakorlatilag lehetetlen. Ezért az újrahasznosítás nem a bontás utáni feladat, hanem a bontási sorrend következménye.

A gyakorlati logika ezért így néz ki:

• Először minden, ami nem falazat. Gépészet, elektromos vezeték, nyílászáró, burkolat, szigetelés, álmennyezet, fedés. Ezek külön-külön válogathatók, amíg a helyükön vannak.
• A veszélyesként kezelendő anyag mindenki más előtt. Azbeszttartalmú fedés vagy csövezés, olajos gépészeti elem, festék- és vegyszermaradék, akkumulátor, fénycső. Ezek egyetlen kupacba sem kerülhetnek bele.
• Csak ezután a szerkezet. A falazat és a beton akkor kerül le, amikor már nincs mivel szennyeződnie, és így tiszta ásványi frakciót ad.

A második dolog, ami eldől a bontás elején: kap-e a megrendelő igazolást arról, hova ment az anyag. A befogadó telephely átvételi dokumentuma nemcsak papír, hanem az egyetlen bizonyíték, hogy a törmelék nem egy árokparton végezte. Ha ezt senki nem kéri, akkor senki nem is adja.

Érdemes tisztázni egy fogalmi különbséget is, mert a két szó rendszeresen összecsúszik. A szelektív bontás a módszer: az épület olyan sorrendben bomlik le, hogy az anyagok külön maradjanak. Az újrahasznosítás pedig a következmény: az, ami ezután a hasznosító telephelyén történik. A megrendelő a módszerre tud hatni, a következményre csak azon keresztül. Ez a cikk ezért nagyrészt a módszerről szól. Ha kérdése van a saját bontásáról, hívjon a 06 20 8086764 számon.

Az „újrahasznosítás” szó akkor válik értelmessé, ha frakciónként nézzük. Minden anyagfajtának más útja van, más az értéke és más a korlátja.

Ásványi törmelék: tégla, beton, cserép

Ez adja a tömeg legnagyobb részét. Tiszta állapotban törhető, osztályozható, és útalapba, munkagödör-feltöltésbe, tereprendezésbe visszaépíthető anyag lesz belőle. A feltétele viszont szigorú: nem lehet benne gipsz, szigetelőanyag, fa, műanyag és fém. Egy szennyezett adag ugyanannyi helyet foglal a járművön, csak épp nem hasznosítható.

Fém

Ez az egyetlen frakció, amelynek szinte mindig van felvevője. Acél tartószerkezet, betonvas, tetőlemez, csövezés, radiátor, kábel. Az acél és a színesfém külön gyűjtve többet ér, mint együtt, és a kábelt sem kell a helyszínen égetni ahhoz, hogy leadható legyen — az égetés egyébként is tiltott és felesleges.

Fa

A kezeletlen szerkezeti fa a legjobb esetben egészben megmarad: gerenda, szarufa, deszkázat. Ami nem menthető, az aprítva energetikai vagy faipari felhasználásba mehet. A festett, lakkozott, gombamentesített vagy impregnált faanyag viszont már nem ugyanaz a kategória, és ezt előre tisztázni kell.

Ami külön elbírálás alá esik

• Gipsz alapú anyagok. Külön gyűjtve kezelhetők, az ásványi frakcióba keverve viszont azt is elrontják.
• Üveg, kerámia, szanitertermék. Kis mennyiség, de a törmelékben szúró-vágó veszély.
• Bitumenes szigetelés, kátránypapír. Anyagtól függően eltérő elbírálás, sosem a tiszta betonnal együtt.
• Ásvány- és üveggyapot. Nagy térfogat, kis tömeg, önálló gyűjtést kíván, mert mindent beszennyez.
• Azbeszttartalmú anyag. Nem frakció, hanem külön eljárás: a 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet szerint kezelendő, jogosultsághoz kötötten, elkülönítve.

Van egy tétel, amelyről a megrendelők a legkevesebbet gondolkodnak: a kitermelt föld. Az alapkiszedésnél és a talajszint alatti szerkezetek bontásánál keletkező föld önálló anyagcsoport, és ha nem szennyezett, gyakran a telken belül a legjobb helye. Elszállítani a legdrágább és a legkevésbé indokolt megoldás — feltéve, hogy a tereprendezésnél van hova beépíteni.

A frakciólistát a felmérésen, az épület ismeretében állítjuk össze, mert ez határozza meg a konténerek számát és a helyszíni depóhelyeket is.

Az elszállítás a megrendelő szemszögéből egyetlen mozdulat: az anyag felkerül a járműre és eltűnik. A törmelék azonban ezután is létezik, és három nagyon különböző helyre juthat.

Hasznosítóhoz

Ide a tiszta, egynemű adagok kerülnek. Az ásványi törmelékből törés és osztályozás után építőipari alapanyag lesz, a fémből kohászati bemenet, a kezeletlen fából energetikai vagy ipari alapanyag. Ez az egyetlen út, amelyen az anyag ténylegesen kilép a hulladékláncból.

Lerakóra

Ide megy, ami kevert, szennyezett vagy nem osztályozható. A lerakó véges kapacitású, és ami odakerül, az végleg kiesik a körforgásból. Ráadásul minden köbméter, amit egy kevert kupac miatt visznek lerakóra, ugyanolyan fuvarköltséget és ugyanannyi járműmozgást jelent, mint egy hasznosítható adag — csak épp eredmény nélkül.

Sehova

Ez a harmadik, kimondatlan lehetőség: erdőszélre, dűlőútra, elhagyott telekre. Ez nem elméleti kockázat. A megrendelőt védő egyetlen eszköz az, ha a hulladék útja végig papíron követhető, és a bontás lezárásakor átveszi a befogadó telephelytől származó igazolásokat. Ha egy kivitelező ezt a kérdést kitérően kezeli, az önmagában válasz.

Amit ebből a megrendelő érez

A hulladékkezelés a bontási költség jelentős tétele, mert a lerakó és a hasznosító díjszabása nem azonos, és a szennyezett adag rendszerint a drágább kategóriába csúszik át. Vagyis a gondos szétválasztásnak nemcsak környezeti, hanem közvetlen gazdasági következménye is van — és ez a hatás annál nagyobb, minél nagyobb a bontott épület. Ezt az ajánlatban frakciónkénti soron látja viszont, nem egyetlen összevont tételként.

Amit a szállítási távolság hozzátesz

Az anyag útja nem ér véget a telekhatárnál. Minden köbméter, amit el kell vinni, járműkilométert jelent, és a legközelebbi befogadóhely nem mindig a legmegfelelőbb: a fémet, a fát és az ásványi törmeléket jellemzően más-más telephely veszi át. Ezért a jó megoldás sokszor az, ha az egyes frakciók akkor indulnak el, amikor teljes rakomány gyűlt össze belőlük — félig megrakott járművel fuvarozni sem gazdaságos, sem környezeti szempontból nem védhető. A részletekről az iroda@gkbontas.hu címen is kérdezhet.

Az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályait a 45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM együttes rendelet tartalmazza. A rendelet lényege a jelen témában az, hogy a keletkező hulladékot anyagfajta szerinti csoportokban kell kezelni és nyilvántartani, nem összevontan.

Mi ebből a gyakorlat

• Anyagcsoportonkénti nyilvántartás. A kitermelt föld, a betontörmelék, az aszfalttörmelék, a fa, a fém, a műanyag, a vegyes ásványi törmelék és a veszélyesként kezelendő anyag külön sorokon jelenik meg, nem egy „sitt” tételként.
• Tervezés és elszámolás. A várható mennyiségekről a munka előtt, a ténylegesen elszállítottakról a munka után keletkezik dokumentum. A kettő összevetése az, ami a nyilvántartást ellenőrizhetővé teszi.
• Nyomon követhető átadás. Az anyagot arra jogosult átvevőnek kell átadni, és erről igazolás keletkezik.

Kinek a feladata

A hulladék az építtetőnél, azaz jellemzően a tulajdonosnál keletkezik, ezért a kötelezettség sem hárul át automatikusan a kivitelezőre. A gyakorlatban ez úgy oldható meg tisztán, ha a szerződés kimondja, ki állítja össze a dokumentációt, és a kivitelező a szállítóleveleket és átvételi igazolásokat frakciónként átadja. Ha ez nincs rögzítve, akkor a munka végén derül ki, hogy senki nem gyűjtötte a papírokat.

Mikor kéri ezt bárki Öntől

Nem minden bontás után. De egy új építési eljárásnál, egy hatósági ellenőrzésnél, egy ingatlan-nyilvántartási átvezetésnél vagy egy későbbi adásvételnél ezek a dokumentumok lesznek az egyetlen bizonyítékok arról, hogy a telekről szabályosan került el az anyag. Az iratcsomó összegyűjtése a bontás közben néhány perc naponta; utólag pótolhatatlan. Erről a felmérésen mindig külön beszélünk, mert a legtöbb megrendelő nem tudja, hogy egyáltalán kérhet ilyet.

Mit tegyen az iratokkal

A gyakorlati tanács egyszerű: tartsa egy helyen a bontás teljes papíranyagát, és tegye mellé a saját feljegyzéseit is. Ide tartoznak a közműleválasztási visszaigazolások, a bontás előtti és utáni fényképek, az írásos megállapodás és a frakciónkénti szállítólevelek. Ha azbeszttartalmú anyag volt az épületen, annak külön dokumentuma keletkezik. Ez a mappa évekkel később is előkerülhet, és akkor lesz a legtöbbet érő, amikor már senki nem emlékszik a részletekre.

Az alábbiak nem elvi ajánlások, hanem olyan lépések, amelyek egy átlagos családi ház vagy melléképület bontásán is működnek, és a legtöbbjük a megrendelő döntésén múlik.

A bontás előtt

• Ürítse ki alaposan az épületet. A bútor, a textil, az elektronikai eszköz és a háztartási hulladék nem építési hulladék. Ha bennmarad, a törmelék közé keveredik, és onnantól az egész adag kevertté válik.
• Gyűjtse ki a veszélyes háztartási anyagot. Festék, hígító, olaj, növényvédő szer, akkumulátor, fénycső. Ezeknek külön átvételi helyük van.
• Mondja meg előre, mit szeretne megtartani. Tömör tégla, cserép, szerkezeti fa, kovácsoltvas, burkolókő. A mentés csak akkor lehetséges, ha a sorrend eleve rá van tervezve.

A bontás alatt

• Több gyűjtőpont a helyszínen. Nem feltétlenül több konténer: egy elkülönített depóhely a fémnek és a fának gyakran elég, ha van hova tenni.
• Fedett vagy takart tárolás. A gipsz és a szigetelés esőben megszívja magát, a tömege és a kezelési kategóriája is romlik.
• A rétegek tisztelete. A tető fedése, lécezése, szigetelése és szerkezete négy külön anyag; ha egyszerre jön le, egy anyag lesz belőle.

A bontás után

Ha a telken új építkezés lesz, az ásványi törmelék egy része helyben, feltöltésre vagy munkaterületi útalapba beépíthető — ehhez viszont tisztának és megfelelő szemcsézetűnek kell lennie, és a beépítés feltételeit előre tisztázni kell. Ez sok esetben a legkörnyezetkímélőbb megoldás, mert megspórolja mind az elszállítást, mind az idehozott töltőanyagot.

Amit viszont nem javaslunk: a törmeléket elteregetni a telken abban a reményben, hogy „úgyis kell majd feltöltés”. Ha nincs konkrét terv és nincs meghatározva a beépítés helye, akkor ez nem hasznosítás, hanem a probléma elhalasztása. A törmelék ott marad, benövi a gyom, belekeveredik a talaj, és amikor évek múlva mégis el kell vinni, már kevert, szennyezett anyagként kell kezelni — vagyis pontosan az történik, amit el akartunk kerülni.

Sok bontás úgy indul, hogy a megrendelő szeretné jól csinálni, aztán mégis kevert konténerek állnak az udvaron. A tapasztalatunk szerint néhány visszatérő ponton szokott megbicsaklani.

Nincs elég hely a válogatásra

Ez a leggyakoribb ok. Egy szűk városi telken egyszerre nem áll ki négy konténer, és ha nincs kijelölt depóhely, akkor minden egy helyre kerül. A megoldás nem a több konténer, hanem az ütemezés: fázisonként más frakció készül el, és a konténerek váltják egymást. Ehhez viszont több fuvarra és több szervezésre van szükség, amit az ajánlatnak tartalmaznia kell.

Az idő szorítása

Ha a bontásra egyetlen hétvége van, akkor a válogatás lesz az első, ami kimarad. Ezért érdemes a bontást nem a lehető legkésőbbre időzíteni: a szelektív menetrend néhány nappal hosszabb, de ez a néhány nap az, ami az anyag sorsát eldönti.

A kiürítés elmaradása

Ha az épületben marad a berendezés, a kivitelező vagy külön díjazásért kihordja, vagy a törmelék közé kerül. Egyik sem jó — az első pénzbe kerül, a második az egész adagot elrontja.

Kevert konténer olcsóbbnak látszik

Egy „mindent bele” konténer első ránézésre kevesebb szervezés és kevesebb tétel. A számla viszont a másik oldalon jelenik meg, a kezelési díjban, és a hasznosítható anyag értéke is elvész.

Az azbeszt figyelmen kívül hagyása

A régi hullámpala, egyes csőburkolatok és tűzvédelmi bevonatok azbesztet tartalmazhatnak. Ha ez a törmelék közé kerül, nemcsak az adag válik kezelhetetlenné, hanem egészségügyi kockázat is keletkezik. Ezt a bontás előtt kell tisztázni, nem menet közben. Ha bizonytalan abban, mi van a tetőn, kérdezzen rá a felmérés előtt a 06 20 8086764 számon.

Senki nem beszélt róla az ajánlatkéréskor

A legcsendesebb hiba az, ha a hulladékkezelés szóba sem került. Ilyenkor mindenki a saját feltételezése szerint kalkulál: a megrendelő azt hiszi, az elszállítás benne van, a kivitelező azt, hogy nincs. A munka végén derül ki a különbség, és akkor már nehéz visszamenni. Ezért érdemes az ajánlatkérésben kimondani, hogy frakciónkénti bontást és a befogadóhelyi igazolásokat is kéri — ez egyetlen mondat, és minden későbbi félreértést megelőz.

A GK Bontás – Bauman Raymond Attila E.V. – munkamenete négy állandó lépésből áll: díjmentes helyszíni felmérés, írásos és tételes ajánlat, kivitelezés, majd dokumentált átadás. A szelektív kezelés ebben nem külön csomag, hanem a felmérés egyik állandó témája.

A bejáráson azt is felmérjük, milyen anyagok vannak az épületben és a telken: milyen a fedés, van-e gyanús csőburkolat, mennyi fém van beépítve, milyen szigetelés került a födémbe, van-e a telken korábbról felhalmozott törmelék. Ebből áll össze a frakciólista, és ehhez igazítjuk a konténerek méretét, számát és a helyszíni depóhelyeket. Ha a telken nincs elég hely, ütemezett konténercserével dolgozunk, és ezt az ajánlatban külön soron látja.

A helyszínen a válogatás a bontás sorrendjéből következik: a nem szerkezeti elemek, a gépészet és a fém a falazat előtt kerülnek le, a fedés pedig rétegenként. Ami veszélyesként kezelendő, azt elkülönítve tároljuk a bontás első lépéseként. Magát az azbesztmentesítést arra jogosult, szakosodott vállalkozás végzi; mi a megszervezésében, az ütemezés összehangolásában és a kapcsolódó bontási munkákban veszünk részt. Ha ilyen anyagot találunk, a sorrendet ehhez igazítjuk: a mentesítés minden más bontási lépés előtt megtörténik.

Az elszállítás után frakciónként átadjuk a szállítóleveleket és a befogadó telephely átvételi igazolásait. A vállalkozás egyéni vállalkozóként, számlaképesen, áfás számla ellenében dolgozik, és az ország egész területén vállal munkát. Az iratokat a záró bejáráson adjuk át, egyben. Ha bontás közben olyan anyag kerül elő, amire nem számítottunk — régi tartály, ismeretlen csőburkolat, feltöltésben talált törmelék —, leállunk, fényképezünk, és a folytatásról előbb megállapodunk. Kérdéseit a 06 20 8086764 számon és az iroda@gkbontas.hu címen várjuk, hétfőtől szombatig 7:00 és 18:00 között.

Ha az a cél, hogy a telkéről minél kevesebb anyag jusson lerakóra, a következő négy lépéssel tud a legtöbbet tenni érte.

1. Nézzen körül és írja össze, mi van az épületben. Milyen a tetőfedés, mikor cserélték; van-e kazán, olajtartály, régi festék, akkumulátor; mennyi fém van beépítve; van-e a telken korábbról felhalmozott sitt.
2. Döntse el, mit szeretne megtartani. Bontott téglát, cserepet, szerkezeti fát, burkolókövet vagy fémanyagot — és jelezze ezt még az ajánlatkéréskor, mert utólag nem építhető be a sorrendbe.
3. Ürítse ki a házat, és a veszélyes háztartási anyagot vigye külön átvevőhelyre. Ez az a lépés, ami a legtöbb kevert konténert megelőzi, és teljes egészében Önön múlik.
4. Kérje írásban a frakciónkénti bontást és a dokumentációt. Az ajánlatban legyen külön soron a hulladék elhelyezése anyagfajtánként, és mondja ki a megállapodás, hogy a szállítóleveleket és átvételi igazolásokat megkapja.

Ha ezen a négy ponton végigment, felmérési időpontot a 06 20 8086764 számon egyeztethet, hétfőtől szombatig. A fényképeket és az összeírt listát az iroda@gkbontas.hu címre küldheti, így a bejárásra már a frakciók ismeretében érkezünk, és az ajánlat is pontosabb lesz. Ha csak tájékozódik, és még nincs döntés a bontásról, az is elég ok a hívásra — a felmérés díjmentes, és utána írásban látja, mi mennyi munka.