Csarnokbontás: nagy fesztávú épületek bontása

Egy hagyományos falazott épületnél a szerkezet önmagában is elég stabil ahhoz, hogy a bontás során fokozatosan bomoljon. Egy csarnoknál ez nincs így. A nagy fesztávú váz keveset nyom és sokat fog át; a stabilitását nem a saját tömege, hanem egy összefüggő rendszer adja: az oszlopok befogása, a főtartók, a szelemenek, a szélrács és a merevítő elemek együtt. Ha ebből a rendszerből kiesik egy elem, a többi nem osztozik rajta, hanem elveszíti a támaszát.

Ebből három gyakorlati következmény adódik, és ezek adják a csarnokbontás egész logikáját.

• A bontás nem lehet szabad omlásos. Egy főtartót nem lehet „ledönteni”, mert a mozgása kiszámíthatatlan, és a hozzá kapcsolódó szelemenek a szomszédos keretet is magukkal viszik.
• A sorrend fordított. Az elemek abban a rendben kerülnek le, ahogy annak idején felkerültek, csak visszafelé: burkolat, szelemenek, majd a főtartók, végül az oszlopok.
• Az emelés a bontás része. A hosszú, nagy tömegű elemeket nem eldönteni, hanem megfogni és leengedni kell, tehát daru és kötözés is kell hozzá, nem csak bontógép.

Ehhez jön két további jellemző. Az egyik a dőlési tér: egy magas, nagy fesztávú szerkezetnél a lezárandó terület lényegesen nagyobb, mint amire a megrendelő számít, és jellemzően túlnyúlik a bontandó épület alapterületén. A másik az anyag értéke: az acélváz nagy része fémként visszanyerhető, ha nem törik össze bontás közben, ezért itt a gondos szétszerelés nem csak biztonsági, hanem gazdasági kérdés is.

Fontos elhatárolás: nem minden nagy épület viselkedik így. Egy monolit vasbeton vázas ipari épület sokkal masszívabb, a bontása lassabb és nagyobb tömeget ad, viszont nem hajlamos a hirtelen stabilitásvesztésre. A könnyűszerkezetes csarnok a másik véglet: gyorsan bomlik, de a legkevésbé tűri a rossz sorrendet. A vázanyag tehát nem részletkérdés, hanem az egész munkaszervezést meghatározza.

Az alábbiakban ezeket vesszük sorra. Ha csarnok bontását tervezi, a 06 20 8086764 számon tud egyeztetni.

A csarnokvázat mint egyetlen, összefüggő rendszert érdemes elképzelni. A függőleges terheket az oszlopok és a főtartók viszik, a vízszintes hatásokat – szél, ferde teher – viszont nem ők, hanem a merevítő rendszer: a tetősík szélrácsa, az oldalfali merevítések, a szelemenek és sok esetben maga a burkolat is. Ez a szereposztás bontásnál azonnal láthatóvá válik.

Amit érdemes tudni a szerkezetről

• A merevítés nélkül az oszlop kihajlik. Egy karcsú acéloszlop a saját síkjában erős, oldalirányban viszont a merevítéstől függ. Ha a szélrács és a szelemenek eltűnnek, az oszlop már kis oldalirányú hatásra elveszíti a stabilitását.
• A szelemenek nem csak tetőt tartanak. Egyben a keretek közötti kapcsolatot is adják, tehát a keretek egymást támasztják ki rajtuk keresztül.
• A burkolat is merevít. Trapézlemez és szendvicspanel esetén a tetősík tárcsaszerűen viselkedhet. Ha ez lekerül, a váz azonnal lágyabbá válik.
• A károsodott váz kiszámíthatatlan. Tűzkárt szenvedett acélszerkezet, korrodált csavarozott kapcsolat, elmozdult oszloptalp – ezeknél a maradék teherbírás nem becsülhető meg ránézésre.
• A láncreakció valós. Ha egy keret megmozdul, a szelemeneken keresztül a szomszédosat is húzza. Ezért nem bontható egy csarnok egyetlen ponton támadva.

A gyakorlati következmény

Bontás közben mindig tudni kell, melyik keret áll még biztosan, és melyik vált szabaddá. Ahol a merevítést már elbontottuk, ott a szerkezet mellett nem tartózkodhat ember, és ott nem áll be gép. Ha egy szakasz több napig szabadon marad, ideiglenes kihorgonyzásra vagy kitámasztásra lehet szükség, mert egy erős széllökés is elég a megmozdításához. Ezért a csarnokbontásnál a napi zárás is munkafázis: úgy kell abbahagyni a munkát, hogy a szerkezet az éjszakát is biztonságosan kibírja. A szerkezet állapotát a bejáráson nézzük meg, és ha a látvány mást mutat, mint a rajz, a látvány dönt. Régi csarnokoknál ez rendszeres: a szerelési terv nem tartalmazza a későbbi bővítéseket, az utólag kivágott nyílásokat és a technológia miatt eltávolított merevítéseket.

Egy csarnokot úgy érdemes bontani, ahogyan felépült, csak fordított sorrendben. Ez nem esztétikai elv, hanem abból következik, hogy az összeszerelés sorrendje volt az egyetlen, amelyben a szerkezet minden pillanatban állt.

A tipikus menet

1. Belső tartalom és gépészet. Ami nem szerkezet: technológiai berendezés, világítás, kábeltálca, fűtés, gépészeti vezeték, irodai beépítés. Ez nem gyengít semmit, viszont utat nyit és tiszta anyagot ad.
2. Oldalfali burkolat. A trapézlemez vagy szendvicspanel táblánként kerül le, jellemzően a kötőelemek kioldásával, ha az anyagot meg kell tartani.
3. Tetőfedés. A tető burkolata a legnagyobb felület és a legveszélyesebb munkahely, mert a lemez nem járható felület. Ha a fedés azbesztcement hullámpala, azt sértetlenül, elkülönítve kell kezelni; erre a 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet vonatkozik, és külön jogosultsághoz kötött.
4. Szelemenek és merevítések. Innentől a váz lágyul, és a munkaterületi szabályok szigorodnak.
5. Főtartók keretenként. Egyesével, megfogva, kontrollált leengedéssel.
6. Oszlopok, majd az alapok. A talpcsavarok kioldásával vagy vágással, végül a gépalapok, a padlólemez és a talajszint alatti szerkezetek.

Amit ez a sorrend hoz

Az anyag frakciónként, tisztán keletkezik, és nem kell kétszer mozgatni. Az acél nem törik össze, tehát fémként visszanyerhető. A szerkezet minden fázisban kiszámítható marad, és ha valami mégis mozdul, van hova visszalépni. A gyors, kontrollálatlan bontás ezzel szemben kevert törmeléket hagy, összetört, kevesebbet érő fémet, és olyan helyzeteket, amelyekben nincs második esély.

A sorrendtől eltérni csak indokolt esetben szabad, például erősen károsodott szerkezetnél, ahol a szétszerelés kockázatosabb lenne, mint a kontrollált, géppel támogatott lebontás. Ezt a döntést mindig a helyszínen, a szerkezet ismeretében hozzuk meg.

Ami előtte történik

A bontási sorrend a munkaterület átvételével kezdődik, és ehhez két dolognak meg kell lennie. Az egyik a közművek szolgáltatói leválasztása igazolással – csarnoknál ez a gázon, vízen, villamos energián túl gyakran ipari betáplálást, sűrített levegőt vagy technológiai vezetéket is jelent. A másik a technológiai berendezések leszerelése: gépsorok, tartályok, csőhidak. Ez utóbbit nem mi végezzük, viszont a szerkezetbontás addig nem indulhat, amíg le nem zárult.

A csarnokbontás két olyan eszközt igényel, ami egy lakóháznál ritkán merül fel: a darut és a lángvágást. Mindkettő a nagy fesztávból következik.

Miért kell daru

Egy főtartó hosszú és nehéz, a kapcsolatai pedig gyakran a magasban vannak. Ha a kapcsolatot kioldjuk vagy elvágjuk, a tartó valahova mozdul – a kérdés csak az, hogy oda-e, ahova szeretnénk. A daru feladata, hogy a tartót a vágás előtt megfogja, majd a kioldás után kontrolláltan leengedje a kijelölt depóra. Ugyanez vonatkozik a nagyobb előregyártott vasbeton elemekre, a tartályokra és a nagyobb gépalapokra is.

Amin az emelés múlik

• Emelési pontok. Az elemet ott kell megfogni, ahol az emelés közben nem torzul el és nem billen. Ez nem mindig ott van, ahol az eredeti szerelési fül volt, mert az azóta korrodálhatott.
• Súlybecslés. Az elem tömegét ismerni kell, nem tippelni. Rajz hiányában a keresztmetszetből és a hosszból számítjuk.
• Kötözés. Megfelelő teherbírású, ép kötöző elem, helyes kötözési mód, éles éleknél élvédelem.
• Gépállás és talaj. A daru csak stabil, teherbíró felületen dolgozhat; ipari padlólemezen és feltöltésen ezt külön vizsgálni kell.
• Depó. Az emelt elemnek legyen hova érkeznie – szabad, sík, előre kijelölt terület, ahol a további darabolás elvégezhető.

Lángvágás a gyakorlatban

A lángvágás a kapcsolatok kioldásának és a hosszú elemek szállítható méretre darabolásának eszköze. Két szabálya van, amit nem lehet megkerülni. Az egyik: a vágási sorrend a bontási sorrendet követi – nem vágunk el olyan elemet, amelyik még tart valamit, hacsak a terhét előtte át nem vettük. A másik: a vágás tűzveszélyes tevékenység. Ezért a környezetét meg kell tisztítani éghető anyagtól, oltóeszközt kell készenlétben tartani, és a vágás utáni területet ellenőrizni kell, mert az izzó salak órákkal később is gyújthat. Éghető szigetelést tartalmazó panel közelében a vágás külön mérlegelést kíván.

A darabolás mértékét a szállíthatóság és az átvétel módja szabja meg; ezt a bejáráson tisztázzuk.

Egy acélvázas csarnoknál a bontott anyag jelentős része fémként hasznosítható, és ez az egyetlen olyan bontási helyzet, ahol a gondos munka az anyag értékén is meglátszik. Ezért a fém kezelése nem az utolsó lépés, hanem a bontási sorrend egyik szempontja.

Amitől az acél többet ér

• Ne törjön össze. A megfogott, leengedett tartó tiszta, szállítható anyag; a ledöntött, összegyűrődött szerkezet nehezebben kezelhető és rosszabbul értékesíthető.
• Ne keveredjen. A szerkezeti acél, a horganyzott lemez, a rozsdamentes elem, a réz- és alumíniumvezeték külön frakció. Ha egy kupacba kerülnek, az egész rakomány besorolása romlik.
• Legyen tiszta. A ráragadt szigetelés, a betonmaradvány és a műanyag rontja az átvételt, ezért a szétválasztást a helyszínen végezzük.
• Legyen szállítható méretű. A darabolás mértékét a fuvar és az átvevő igénye határozza meg.

Ami az acél mellett marad

Egy csarnok bontásánál a fémen kívül rendszerint ezek a frakciók keletkeznek: szendvicspanel és a benne lévő szigetelőanyag, trapézlemez, ásványgyapot, üveg és polikarbonát felülvilágító, műanyag csatorna és burkolat, fa, valamint a legnagyobb tömeget adó beton – padlólemez, gépalapok, oszloptalpak, sávalapok és a burkolt külső felületek. Ehhez jönnek a veszélyesként kezelendő tételek: kátrányos és bitumenes szigetelés, olajos műhelypadló, esetleges azbesztcement fedés vagy csatorna.

A telephelyeken gyakran a betontömeg okozza a meglepetést. A padlólemez, a gépalapok és a szerelőaknák együtt sokszor több anyagot adnak, mint maga a váz. Az építési-bontási hulladék nyilvántartására és elszámolására a 45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM együttes rendelet vonatkozik; a szállítóleveleket és a befogadóhelyi átvételi igazolásokat összegyűjtjük, és a munka lezárásakor átadjuk. Ha a beton egy részét helyben szeretné hasznosítani – útalap, feltöltés, terepszint rendezése –, jelezze a felmérésen, mert ez az elszállítandó mennyiséget érdemben csökkenti. Ugyanígy előre kell eldönteni, ha a betonpadló egy részét meg szeretné tartani – például mert az új épület alatt hasznosítható vagy ideiglenes tárolóterületnek jó.

Egy csarnoknál a lezárandó terület a legtöbb megrendelő számára meglepően nagy. Egy magas, nagy fesztávú szerkezetnél a veszélyzóna nem az épület kontúrja, hanem annál lényegesen nagyobb: egy dőlő elem elérheti a saját magasságát meghaladó távolságot is, és a leeső burkolat vagy lemez oldalirányban tovább csúszhat.

Amit a kezdés előtt rögzíteni kell

• A veszélyzóna kiterjedése minden irányban, és az, hogy ez hol nyúlik túl a telekhatáron vagy közelít meg utat, vasutat, vezetéket.
• A lezárás módja: fizikai lehatárolás, kitáblázás, és a bejutási pontok ellenőrzése, hogy illetéktelen ne juthasson be.
• A gépállások és a daru helye, valamint az anyagáram útvonala a bontási helytől a depóig és a rakodásig.
• A depóterületek: külön a fémnek, a betonnak, a burkolatnak és a veszélyesként kezelendő anyagnak.
• Az emberi tartózkodás rendje: a gép és a daru munkaterületén ember nem tartózkodhat, a fázisokat térben és időben el kell választani.

Ami működő telephelyen kérdés

Ha a csarnok mellett a telephely többi része üzemel, a kérdés nem az, hogy elvégezhető-e a munka, hanem hogy milyen szervezés mellett. Ilyenkor előre kell rögzíteni a mozgási útvonalakat, a szállítójárművek behajtási rendjét, azt, hogy melyik szomszédos épületet és melyik közmű nyomvonalát kell védeni, és azt, mikor lehet a legzajosabb, illetve a legnagyobb kockázatú fázisokat elvégezni. A lángvágásnál a tűzvédelmi szempontok is ide tartoznak. Ha ez a szervezés nem tisztázható, a munka nem indulhat el.

Végül egy időjárási szempont, amit csarnoknál külön kell kezelni: szélben nem lehet emelni, és nem lehet nagy felületű lemezt mozgatni. Az erős szél a csarnokbontás egyik leggyakoribb csúszás oka, és ezt a határidő tervezésekor be kell kalkulálni. Ugyanez vonatkozik a tartós fagyra: a felmenő szerkezet bontása mehet, a padlólemez és az alapok kiszedése, valamint a visszatöltés tömörítése viszont nehezebbé válik.

A GK Bontás – Bauman Raymond Attila E.V. – csarnok és ipari létesítmény bontását is vállalja, az ország egész területén. A referenciáink között szerepel egy Bács-Kiskun megyei acélvázas raktárcsarnok bontása: nagy hatótávú Liebherr kotrógéppel, kontrollált bontással, lángvágással, folyamatos vízpermetes porlekötéssel és szelektív fémelszállítással végeztük. Ez a munkamódszer nem projektfüggő, hanem nálunk minden nagy fesztávú szerkezetnél ez a kiindulás.

A felmérés díjmentes, és nagy fesztávnál különösen fontos: a vázanyagot, a kapcsolatok állapotát, a burkolat típusát, a tetőfedést, a padlólemez vastagságát, a gépalapokat és a beállási lehetőségeket a helyszínen kell megnézni. Végigjárjuk a telephely egészét is, mert a szomszédos épületek, a vezetéknyomvonalak és a mozgási útvonalak ugyanúgy meghatározzák a munkát, mint maga a csarnok.

Az ajánlatunk írásos és tételes: külön soron szerepel a belső tartalom kihordása, a burkolat és a fedés bontása, a szelemenek és a merevítések, a főtartók emeléssel történő leengedése, a darabolás, az oszlopok és az alapok, a padlólemez, a helyszíni válogatás, a rakodás, a fuvar és a hulladék elhelyezése frakciónként. Külön jelöljük a daruzást és a veszélyesként kezelendő anyagot. Azt is leírjuk, mi nincs benne: azbesztmentesítést, talajkármentesítést, technológiai szerelést és robbantásos bontást nem vállalunk.

A szakmai irányításért Bauman Raymond Attila felel, aki évek óta foglalkozik gépi és kézi bontással, azbesztpala eltávolításával és építési törmelék kezelésével. Egyeztetni a 06 20 8086764 számon és az iroda@gkbontas.hu címen lehet, hétfőtől szombatig 7:00 és 18:00 között.

Csarnoknál a felmérés akkor a leghatékonyabb, ha néhány adatot előre megkapunk. Ezekből már a bejárás előtt látjuk, milyen géppel és milyen szervezéssel érdemes számolni.

• Cím és helyrajzi szám, valamint az, hogy működő telephelyen belül van-e az épület.
• A váz anyaga: acél, előregyártott vasbeton, monolit vasbeton vagy könnyűszerkezet – ha tudja.
• Fesztáv, hossz és gerincmagasság, akár becsült értékkel.
• Burkolat és tetőfedés típusa: trapézlemez, szendvicspanel, hullámpala, egyéb. Ha azbesztgyanú merül fel, ezt külön jelezze.
• Padlólemez és gépalapok: van-e vastag ipari padló, szerelőakna, olajgödör, tartály.
• Megközelítés: milyen a behajtás, elfér-e nagy gép és pótkocsis szállítójármű, van-e hely depónak.
• Rajz vagy fénykép: bármilyen szerelési terv, statikai rajz vagy néhány fotó kívülről és belülről sokat segít.

Ha az anyagot elküldi az iroda@gkbontas.hu címre, felkészülve érkezünk a bejárásra, és a helyszínen már a technológiáról és az ütemezésről tudunk beszélni. A bejárás után írásos, tételes ajánlatot kap, amelyben az is szerepel, mi okozhat csúszást – jellemzően az erős szél, a közműleválasztás átfutása és a technológiai berendezések leszerelésének ideje. Ha a bontás egy futó beruházás része, mondja el a határidőt is, mert a gép- és daruütemezést ehhez igazítjuk. Időpontot a 06 20 8086764 számon egyeztethet.