Bontás a Budapest IV. kerületben – Újpest, Káposztásmegyer, Megyer, Istvántelek

Újpest nem kerületnek épült, hanem önálló városnak, és ez a mai napig látszik a beépítésén. A IV. kerületnek van saját városközpontja az Árpád út és az István út találkozásánál, saját főutcája, saját piaca, és a központ körül szabályos, derékszögű utcahálózat, amelyet a Baross utca, a Görgey Artúr utca, az Erzsébet utca és a Nádor utca vonala tagol. Ez a belső, sűrűn beépített mag két-három emeletes, kisméretű téglából falazott bérházakból, körfolyosós és udvaros házakból áll, jórészt a századfordulótól a két világháború közötti időszakig terjedő állományból.

A második meghatározó réteg az iparé. Újpest a Váci út és a Duna közötti sávban fejlődött gyárvárossá: itt működött többek között a Tungsram későbbi izzógyári telephelye, a Chinoin gyógyszergyár, valamint az Istvántelki Főműhely vasúti javítóüzeme. A gyárak köré munkáslakás-kolóniák épültek: földszintes vagy kétszintes, hosszanti elrendezésű, egyszerű falazatú, sok bejáratos épületek, közös udvarral, melléképületekkel. Ezek egy része ma is áll, más része felújításra vagy elbontásra vár, és a barnamezős területeken folyamatos az átalakulás.

A harmadik réteg a lakótelepeké. Káposztásmegyer I. és II. üteme a kerület északi részén nagy összefüggő panelállományt jelent, hozzá tartozó garázssorokkal, tárolókkal és üzletsorokkal, Újpest-Városkapu környékén pedig a metróvégállomás köré szerveződött vegyes beépítés áll. A Megyeri út mentén és Székesdűlőn ehhez kertvárosias, oldalhatáros családi házas szövet társul, kisebb telkekkel, melléképületekkel, régi garázsokkal.

A negyedik adottság a Duna: a kerület nyugati határa a folyó, itt található az Újpesti-öböl és a Népsziget, amely részben kikötői, hajózási és telephelyi funkciókat hordoz. Újpest tehát nem belvárosi és nem is kertvárosi, hanem sűrű, de nem zsúfolt, ipari múltú városi szövet — a bontásnál ez azt jelenti, hogy általában van hely gépnek, viszont a szomszédok mindig közel vannak. Az épületállomány kora is jellegzetes: a belső magban a századfordulós és két világháború közötti téglaépületek dominálnak, az ipari sávban a huszadik század közepének csarnokai és üzemépületei, Káposztásmegyeren a hetvenes-nyolcvanas évek panelja, a Megyeri út mentén pedig vegyesen, az ötvenes évektől napjainkig épült családi házak. Egy IV. kerületi felmérésnél tehát az első kérdés mindig az, melyik rétegbe esik a helyszín.

Az újpesti megkeresések java három csoportra bomlik szét. Az egyik a lakásfelújítás előtti belső bontás, a másik a kisebb telkeken álló, elavult épületek teljes elbontása, a harmadik pedig az egykori ipari területek visszabontása. Mindhárom más technológiát, más ütemtervet és más engedélyeztetést kíván.

• Lakások belső bontása a Baross utca, a Görgey Artúr utca és az Árpád út környéki régi bérházakban: burkolat, aljzat, régi gépészet, nem teherhordó válaszfal visszabontása.
• Panellakások felújítás előtti csupaszra bontása Káposztásmegyeren és Újpest-Városkapu környékén.
• Régi, felújíthatatlan családi házak teljes bontása új építés előtt Megyeren, Székesdűlőn és a Megyeri út menti utcákban.
• Melléképületek, garázsok, fészerek, nyárikonyhák és betonozott udvarok bontása kertvárosi telkeken.
• Egykori gyári kolóniaépületek, közös udvari melléképületek és tárolók visszabontása a Váci út környéki sávban.
• Telephelyi csarnokok, műhelyek, raktárak, gépalapok, betonozott manőverező- és tárolófelületek bontása az Istvántelek és a Külső Szilágyi út környéki barnamezős területeken.
• Lakótelepi garázssorok, tárolóépületek és régi üzletsorok elbontása Káposztásmegyeren.

Az ipari örökségű területeken van néhány visszatérő buktató, amelyet érdemes előre tisztázni. A régi üzemi épületek alatt gyakran maradtak gépalapok, olajfogók, aknák, csatornaágak és térképen nem szereplő vezetékek; a padlólemez rendszerint vastagabb és erősebben vasalt, mint a lakóépületeké; a fémszerkezet és a technológiai maradvány kezelése pedig külön logikát követ. Ezért ipari bontásnál mindig kérünk üzemeltetői bejárást, és a közművek szétválasztási pontját írásban rögzítjük. Ami nem tartozik ránk: azbeszttartalmú anyag eltávolítása, tartálytisztítás, szennyezett talaj kezelése és technológiai berendezések leszerelése.

A lakóépületeknél más jellegű a bizonytalanság. A régi újpesti bérházakban és kolóniaházakban a burkolat alatt több réteg aljzat és salakfeltöltés lehet, a panellakásoknál pedig a falban futó gépészeti vezetékek helye nem mindig egyezik a rendelkezésre álló rajzokkal. Ezért a bontás terjedelme ritkán marad pontosan annyi, amennyinek indult; ha eltérés adódik, leállunk, felhívjuk, és közösen döntünk a folytatásról.

Újpest az a budapesti kerület, ahol a gépi bontásnak a legtöbb helyen van reális tere — csak nem mindenütt ugyanúgy. Az ipari sávban, a Váci út, a Külső Szilágyi út és Istvántelek környékén a telkek nagyok, a behajtók szélesek, a burkolt felületek teherbírók, tehát nagyobb gép is beállhat, és a szétválogatás is elvégezhető a telken belül. Itt a szűk keresztmetszet a forgalom: a Váci út és a Megyeri út menti kihajtás csúcsidőben lassú, ezért a fuvarokat a napszakhoz igazítjuk.

Káposztásmegyeren a lakótelepi rend a meghatározó. Az utak szélesek, de a parkolás sűrű, a házak közötti belső utak teherbírása korlátozott, a zöldsávokra és a járdaszegélyekre pedig nem hajthat rá nehéz jármű. A gépbeállás és a konténerhely kijelöléséhez a területkezelővel és a lakóközösséggel egyeztetünk, és a bontás alá kerülő garázssor vagy tároló előtti autókat előre ki kell irányítani.

Az újpesti belső mag a legszűkebb terület a kerületben. A Baross utca, az Erzsébet utca és a Nádor utca környékén a bérházak zártsorúan vagy egymáshoz közel állnak, a kapualjak keskenyek, az udvarok kicsik, a parkolás pedig egész nap telített. Belső bontásnál itt a kapualj magassága és szélessége dönti el, mivel lehet be- és kiszállítani, gépi bontás pedig legfeljebb kisgéppel jöhet szóba. Az Árpád út mentén a folyamatos forgalom miatt a rakodás időzítése kényes.

A megyeri és székesdűlői kertvárosi részeken a helyzet a legkedvezőbb: az utcák egyenesek, a telkek szabályosak, a kapubejárón a gép rendszerint be tud állni, és a konténer is elfér a telken belül. Ahol a szomszéd épülete a telekhatáron áll, ott a határ menti szakaszt kézi vagy kisgépes bontással készítjük elő. Ha nem biztos benne, hogy a helyszínre bejut-e a gép, a bejáráson eldöntjük — időpontot a 06 20 8086764 számon kérhet.

Ha a konténer közterületre kerül — az újpesti belső mag utcáiban rendszerint így van —, ahhoz a kerületi önkormányzat közterület-használati hozzájárulása szükséges. A Váci út és a Megyeri út fővárosi kezelésű szakaszain a Fővárosi Önkormányzathoz kell fordulni. Az ügyintézés napokat, összetettebb esetben heteket vesz igénybe, ezért az igényt még az ajánlat elfogadásakor jelezzük, hogy időben elindulhasson.

A nagyobb össztömegű törmelékszállító járművek mozgását a fővárosi forgalomkorlátozás is befolyásolja, és egyes útszakaszokon behajtási hozzájárulásra van szükség. Ez a napi fordulószámot közvetlenül meghatározza, tehát a munkarendet a rendelkezésre álló szállítási ablakokhoz igazítjuk. Az ipari területeken ez kevésbé korlátoz, a lakóutcákban annál inkább.

Társasházi és szövetkezeti belső bontásnál a ház belső ügyrendje szab keretet: a közös képviselő tájékoztatása alapfeltétel, a házirend rendszerint megszabja a munkavégzés időkorlátait, a lift használatának feltételeit és a törmelék tárolásának módját. Ha a bontás közös tulajdonú szerkezetet — teherhordó falat, födémet, kéményt — érint, ahhoz tulajdonostársi hozzájárulás és statikusi vélemény is kell.

A településképi szempontok Újpesten elsősorban a régi városmag utcaképét és a megmaradt ipari örökség egyes épületeit érintik: a kerületnek saját településképi rendelkezései vannak, és helyi védelem alatt álló épületei is lehetnek. Ahol védettség áll fenn, ott a bontás terjedelmét jóváhagyott terv határozza meg, és a homlokzat megtartása mellett csak belső visszabontás jöhet szóba. Az engedélyeket a tulajdonos szerzi be, de a bejáráson tételesen végigvesszük, mi kell hozzá; kérdés esetén írjon az iroda@gkbontas.hu címre.

Végül a közmű-leválasztás: víz, gáz, villany és csatorna leválasztását a szolgáltatóktól kell megrendelni, és ez sem néhány napos ügy. Teljes házbontásnál ez alapfeltétel, a leválasztást igazoló dokumentum nélkül nem kezdünk bontani. Belső bontásnál a lakáson belüli lekötés is elegendő lehet, ezt a bejáráson tisztázzuk.

Újpesten a bontás szinte mindig lakott környezetben zajlik, még az ipari sáv szélén is, mert a gyárterületek és a lakóutcák itt szorosan érintkeznek. A Váci út menti telephelyek mögött közvetlenül kolóniaházak és családi házak állnak, Káposztásmegyeren pedig a garázssorok a lakóépületek ablakai alatt húzódnak. Ezért a porelnyomás nem szakaszos, hanem folyamatos: gépi bontásnál vizes permetezéssel dolgozunk a bontott felületen és a rakodásnál is, száraz, szeles időben sűrítve.

Belső bontásnál zárt rendszerben haladunk. A bejárati ajtóra portál-elválasztást építünk, a szellőzőket ideiglenesen lezárjuk, a bontás porelszívás mellett folyik, a törmeléket a helyiségben zsákoljuk, és a lépcsőházat, a gangot, a liftkabint letakarjuk. A napi zárás takarítással ér véget. Régi újpesti bérházban a közös udvar használatát előre egyeztetjük, mert az udvar sok házban a lakók mindennapi tere.

A munkaidőt a lakókörnyezethez igazítjuk: a zajos szakaszokat a délelőtti és kora délutáni órákra tesszük, a házirendben rögzített pihenőidőt betartjuk, hétvégén külön megállapodás nélkül nem dolgozunk. A kezdés előtt a kapualjban vagy a lépcsőházban kiírjuk, meddig tart a zajos szakasz, és megadunk egy elérhetőséget.

A szomszédos szerkezetek védelme minden munkánál része a feladatnak. A kolóniaházaknál és a régi bérházaknál a falak gyakran közösek vagy közvetlenül egymáshoz épültek, panelben pedig a szomszéd lakás fala ugyanaz a szerkezet. A megmaradó felületek állapotát a kezdés előtt fényképpel rögzítjük, a rezgésterhelést korlátozzuk, és a határ menti szakaszokat vágásos vagy roppantásos technikával bontjuk, nem bontókalapáccsal. Ha a szomszédos ingatlan tulajdonosával előre egyeztet a munka idejéről, az a kivitelezés gördülékenységét is érdemben javítja.

A IV. kerületben háromféle kihordási helyzet fordul elő, és ezek időigénye élesen eltér. Káposztásmegyeren és Újpest-Városkapunál a panelházakban van felvonó, de a kabin mérete és a házirend gyakran korlátozza a bontási anyag szállítását; ahol engedélyezett, ott zsákosan, védőburkolat mellett, meghatározott időben szállítunk, ahol nem, a lépcsőházon megy le minden kézi erővel.

A régi újpesti bérházakban a Baross utca és az Erzsébet utca környékén rendszerint nincs lift, a lépcsőház keskeny, a kapualj alacsony, a konténer pedig az utcára kerül. Itt zsákos kihordás folyik, és a napi mennyiséget a rakodási lehetőség szabja meg. A kolóniaházaknál ehhez képest könnyebb a helyzet, mert földszintes vagy kétszintes az épület, viszont a közös udvaron át vezető útvonal keskeny lehet, és a szomszédos bejáratok elé nem lehet anyagot tenni.

Az ipari területeken fordul a kép: ott nem a kihordás, hanem a tömeg a kihívás. Egy csarnok bontásánál a vastag, vasalt padlólemez, a gépalapok és a betonozott térburkolat nagy tömegű törmeléket ad, ehhez pedig sok fuvar és jól szervezett rakodás kell. A telken belül általában van hely a szétválogatásra és a törésre, ami érdemben csökkenti a kiszállítandó mennyiséget.

A frakciókat mindenütt a keletkezés helyén választjuk szét: beton és vasbeton, tégla és cserép, fa, fém, üveg, gipszkarton, hőszigetelés, vegyes építési hulladék, valamint elkülönítve a veszélyes anyagok, például a kátránylemez vagy az olajos maradék. Az ipari bontásból kikerülő fémszerkezet önálló frakció. A tiszta beton- és téglatörmelék töréssel útalapba vagy feltöltésbe visszaépíthető. A befogadóhelyek átvételi igazolásait összegyűjtjük, és a munka lezárásakor átadjuk.

A folyamat lépései a következők. Az első megkeresésnél elmondja, melyik újpesti városrészben van az ingatlan, mit szeretne elbontatni, és mikorra kellene elkészülnie. Ezután díjmentes helyszíni bejárásra megyünk, ahol felmérjük a szerkezetet, az emeletet és a liftet vagy a telek behajtóját, a konténer lehetséges helyét, a közműórákat és a szomszédos beépítést. Egy-három munkanapon belül küldjük az írásos ajánlatot, munkanemekre bontva. Elfogadás után megállapodásban rögzítjük a terjedelmet, a kezdést és az ütemezést. Következik az engedélyek rendezése és a közmű-leválasztás megrendelése, amelynek igazolása nélkül nem kezdünk. A kezdés előtti napon lehatároljuk a területet és kihelyezzük a konténert. A bontás után elszállítjuk az anyagot, a gödröket rétegesen visszatöltjük és tömörítjük, takarítunk, és közös bejárással adjuk át a munkaterületet.

Az ajánlat tételes, nem egyetlen végösszeg. Alaptételként jellemzően ezek szerepelnek: a megnevezett épület vagy épületrész bontása, teljes házbontásnál a tetőfedés, a nyílászárók, a födémek, a pinceszint és az alapok kiszedése, belső bontásnál a burkolatok, az aljzat és a válaszfalak visszabontása, a helyszíni szétválogatás, a kihordás a megadott szintről, a rakodás, a szállítás, a frakciónkénti befogadás, a gépbeállás, a munkaterület lehatárolása és védelme, valamint a záró takarítás vagy tereprendezés. Feltüntetjük a becsült munkanapszámot.

Külön tételként jelenik meg, ami nem minden munkánál merül fel: a közterület-használati díj, a behajtási hozzájárulás, a lakótelepi parkolóhely-lefoglalás, a lift nélküli emeletről történő kézi kihordás többletideje, a vasalt ipari padlólemez és a gépalapok kiszedése, a föld alatti műtárgyak — akna, olajfogó, derítő, kút — feltárása és megszüntetése, a feltöltőanyag beszállítása, a statikus bevonása és az azbeszttartalmú anyag szakcéges kezelése.

Nem tartalmazza az ajánlat a hatósági eljárási díjakat, a szolgáltatói leválasztás költségét, a tervezői és szakértői dokumentációt, a talajszennyezés vizsgálatát, sem bármilyen építési jellegű helyreállítást. Az érvényességi időt ráírjuk. A kalkulációhoz kérjük a címet és a helyrajzi számot, a bontandó helyiségek vagy épületek felsorolását, alaprajzot vagy fényképeket, társasháznál az emelet és a lift megjelölését.

Az ipari múltú területeken visszatérően merülnek fel olyan feladatok, amelyek nem bontási munkák. A tartályok tisztítása és ártalmatlanítása, a technológiai berendezések leszerelése, a szennyezett talaj vizsgálata és kezelése, valamint az azbeszttartalmú szerkezetek eltávolítása mind külön szakág, részben külön jogosultsághoz kötve. A Váci út és Istvántelek környéki régi üzemi épületeknél ezek reális kérdések, ezért a bejáráson megnevezzük, ha ilyet látunk.

Statikai állásfoglalást nem adunk. Ha a tervezett munka teherhordó falat, födémet, kéményt vagy panelszerkezetet érint, ahhoz statikusi vélemény kell — Káposztásmegyeren és a régi bérházakban ez ugyanúgy alapfeltétel. Vélemény nélkül ilyen munkát nem kezdünk el.

A bontás utáni építési munkát sem végezzük: falazást, szigetelést, aljzatbetonozást, helyreállítást más kivitelező visz tovább. Ugyanígy nem foglalkozunk kertépítéssel és kerítésépítéssel, csak a meglévő szerkezetek elbontásával és a terület rendezésével.

Végül a méret: egyetlen fészer, néhány négyzetméternyi betonjárda vagy egy szoba burkolatának leverése miatt a kiszállás, a gépszállítás és a közterületi ügyintézés aránytalanul nagy ráfordítás. Ilyenkor őszintén megmondjuk, hogy egy helyi kisvállalkozó gazdaságosabban megoldja. Nagyobb belső bontás, teljes házbontás, garázssor vagy telephelyi visszabontás esetén viszont hívjon a 06 20 8086764 számon, vagy írjon az iroda@gkbontas.hu címre.