Bontás a Budapest XXI. kerületben – Csepel, Csepel-Belváros, Királyerdő, Csillagtelep, gyárterület

A XXI. kerület a Csepel-sziget északi csücskét foglalja el, és ez a földrajzi helyzet minden itteni munkát meghatároz. A kerületet a Ráckevei-Duna-ág és a Nagy-Duna fogja közre, a szárazföldi kapcsolatot pedig korlátozott számú hídkapcsolat adja: a Gubacsi híd Pesterzsébet felé, a Kvassay-hídon átvezető északi kapcsolat, valamint az M0 déli hídja. Ez azt jelenti, hogy a bontási törmelék elszállítása nem választhat szabadon útvonalat, és egy nagyobb munkánál a fuvarok ütemezése ugyanolyan tervezési feladat, mint maga a bontás.

A kerület legmarkánsabb eleme az egykori csepeli gyárterület. A Weiss Manfréd nevéhez kötődő, a huszadik század folyamán hatalmasra nőtt ipari együttes a Duna felőli sávban terjeszkedett, és mára jelentős részben barnamezős területté vált: acélvázas és vasbeton vázas csarnokok, téglafalazatú régi üzemépületek, daruzott terek, gépalapok, betonozott üzemi utak, csővezeték-hidak, siló- és tartályszerkezetek, kerítéssel körülzárt telephelyi udvarok maradtak vissza. Egy részük működő vállalkozásoknak ad helyet, más részük funkcióváltás előtt áll. A Csepeli Szabadkikötő közelsége miatt a logisztikai funkció is erős a terület északi részén.

A második réteg Csepel-Belváros és a hozzá kapcsolódó lakótelepi állomány. A II. Rákóczi Ferenc út és a Szent István út tengelye mentén, a Szent Imre tér környékén sűrűbb, városias beépítés áll: többszintes társasházak, üzletsorok, valamint az ötvenes évektől a hetvenes-nyolcvanas évekig tartó ütemekben felépült lakótelepi tömbök, kezdetben tégla- és blokkos, később házgyári paneles technológiával. Ezekhez garázssorok, tárolók, kazánházak és kiterjedt betonozott térburkolatok tartoznak.

A harmadik réteg a déli, kertvárosi rész. Királyerdő és Csillagtelep tágas, kertes területek, ahol szabadonálló vagy oldalhatáros családi házak állnak, mögöttük melléképületekkel, régi garázsokkal, betonozott udvarokkal; Csepel-Ófalu a történeti mag falusias utcaszerkezetét őrzi. Az épületállomány itt vegyes korú: a két világháború közötti kisméretű téglás házaktól a hatvanas-hetvenes évek kockaházain át a későbbi bővítésekig minden előfordul, salakblokkos toldalékokkal és padló alatti salakos feltöltéssel. A kerület terepe végig sík, ami a gépbeállás szempontjából kedvező, viszont a Duna közelsége miatt a talajvíz több helyen magasabban állhat.

A csepeli megkeresések élesen kétfelé válnak, és ez a két irány szinte semmiben nem hasonlít egymásra. Az egyik oldalon telephelyi és barnamezős munkák állnak, ahol a tömeg és a szerkezeti méret a kérdés; a másikon lakossági munkák, ahol a szomszédok és a hozzáférés.

• Acélvázas és vasbeton vázas csarnokok, régi üzemépületek és műhelyek bontása a gyárterületen és a Weiss Manfréd út menti telephelyeken.
• Gépalapok, betontömbök, daruzott terek pályaszerkezete, rámpák és betonozott üzemi burkolatok kiszedése.
• Acélszerkezetek darabolása és bontása, csővezeték-tartók, technológiai állványzatok és fémszerkezetű kiszolgálóépítmények felszámolása.
• Kerítések, portaépületek, trafóházak és telephelyi kiszolgálóépületek bontása funkcióváltás előtt.
• Panellakások belső bontása a csepeli lakótelepi tömbökben: aljzat, hidegburkolat, fürdő- és konyhagépészet, könnyűszerkezetes válaszfal.
• Lakótelepi garázssorok, tárolók, kazánházak, régi üzletsorok és térburkolatok bontása Csepel-Belvárosban.
• Régi családi házak teljes bontása Királyerdőben, Csillagtelepen és Csepel-Ófaluban, új építés előtt.
• Nyárikonyhák, fáskamrák, ólak, régi garázsok, betonozott udvarok és kerítések elbontása a kertvárosi portákon.
• Padló alatti salakos feltöltés kiszedése, valamint használaton kívüli emésztők, aknák és betemetett alapfalak megszüntetése.

A barnamezős munkáknál egy dolgot minden esetben előre tisztázunk: mi az, ami technológiai berendezés, és mi az, ami épületszerkezet. A gépek, tartályok, vezetékrendszerek leszerelése és mentesítése nem a bontó feladata, hanem azt megelőző, önálló munkanem. Mi az üres, mentesített szerkezetet bontjuk el. Ha a felmérésen olyan berendezést látunk, ami még a helyén van, ezt jelezzük, és megmondjuk, mit kell előbb elvégezni, mielőtt kezdési időpontot rögzítenénk.

A gyárterületen a gépbeállás rendszerint nem probléma. A telephelyi kapuk szélesek, a betonozott üzemi utak teherbírók, a manőverezőfelület adott, ezért nagygéppel dolgozhatunk, és a szétválogatás is elvégezhető a kerítésen belül. A korlát máshol van: a beléptetés rendjében, az esetleg még működő szomszédos üzemek zavartalanságában, a belső forgalmi szabályokban és a kihajtási pont kijelölésében. Ezeket a bejáráson a területkezelővel együtt rögzítjük, mert a napi ütemet közvetlenül ezek határozzák meg.

A szigeti fekvés a fuvarozásnál jelentkezik. Egy csarnokbontásnál a keletkező törmelék tömege több száz vagy több ezer tonna is lehet, és minden fuvarnak ugyanazon a néhány hídkapcsolaton kell átmennie. Ezért a fordulószámot a csúcsforgalmi időszakokhoz igazítjuk, és ahol lehet, a tiszta beton- és téglatörmeléket helyben törjük, hogy a telken belül visszaépíthető legyen feltöltésbe vagy útalapba. Ez nem apró optimalizálás: ez csökkenti a leglátványosabban a szállítási igényt.

Csepel-Belvárosban és a lakótelepi tömbök között a klasszikus lakótelepi helyzet áll elő: a belső utak szélesek, de sűrűn parkoltak, a zöldsávok és a gyalogutak határolják a mozgásteret, a burkolat teherbírása pedig gyakran kisebb gépet és kisebb konténert kíván. Ha garázssort vagy térburkolatot bontunk, az érintett szakasz előtti autókat előre el kell irányítani, ehhez pedig a területkezelővel és a lakóközösséggel egyeztetni kell.

Királyerdőben, Csillagtelepen és Csepel-Ófaluban a kertvárosi adottságok érvényesek: a sík terep és a rendszerint elfogadható szélességű behajtó miatt a gép többnyire beáll a telekre, viszont az ófalusi utcaszerkezet keskeny, ferde telekhatárokkal és szűk sarkokkal, ami a gépszállító útvonalát meghatározza. Ha nem tudja megítélni, mi jut be a címére, hívjon a 06 20 8086764 számon, és a helyszínen végigmérjük.

A telephelyi munkáknál az ügyintézés hangsúlya a területkezelőn és a tulajdonoson van. Tisztázni kell, ki adja a belépési engedélyt, mikor lehet dolgozni, hova lehet ideiglenesen deponálni, és melyik kapun át távozhatnak a fuvarok. Emellett a nagyobb üzemépület elbontása hatósági eljáráshoz kötött lehet, amit a méret, a rendeltetés és az övezeti besorolás dönt el; ennek lefolytatása a tulajdonoshoz vagy a tervezőhöz tartozik, mi a dokumentum birtokában kezdünk.

A régi ipari épületek között olyan is akad, amelyre a kerület vagy a főváros értékvédelme kiterjed. Ahol védettség áll fenn, ott a bontás terjedelmét jóváhagyott terv határozza meg, nem a helyszíni megítélés, és a megőrzendő szerkezeti elemek mellett kézi vagy vágásos technikával haladunk. Ha erre gyanú merül fel, a felmérésen jelezzük, hogy legyen ideje tisztázni.

A lakóterületeken a szokásos hármas rend érvényes. Ha a konténer a kerítésen belül elfér – ami a királyerdei és csillagtelepi portákon gyakran megoldható –, közterületi ügyintézés nélkül dolgozunk. Amint az utcára kerül, a kerületi önkormányzat közterület-használati hozzájárulása kell hozzá, a fővárosi kezelésű útszakaszokon pedig a Fővárosi Önkormányzaté. Az igénylés a tulajdonos vagy megbízottja feladata; a bejárás után összeírjuk, mit kell benyújtani.

A lakótelepi tömbökben a társasházi és lakásszövetkezeti oldal a döntő: a közös képviselő tájékoztatása, a munkavégzés időrendje, a felvonó használhatósága és a közös tulajdonú részt érintő beavatkozáshoz szükséges döntés mind a kezdés előtt esedékes. A telken álló fa kivágása minden városrészben önálló eljárás, nem a bontás része. Ha nem világos, mi vonatkozik az ingatlanjára, írjon az iroda@gkbontas.hu címre a címmel és a helyrajzi számmal.

A csepeli helyzet abban különleges, hogy a gyárterület és a lakóterület sok ponton közvetlenül szomszédos. Egy nagy tömegű vasbeton szerkezet bontása egészen más porterhelést és rezgést kelt, mint egy kertvárosi melléképületé, és ha a telephely határa mögött lakóutca van, ezt a különbséget kezelni kell. Ilyenkor a bontási frontot folyamatos vízköddel kötjük le, a rakodásnál és a helyszíni törésnél is permetezünk, a telekhatáron portakaró hálót vagy ideiglenes palánkot építünk, erős szélben pedig inkább a szélárnyékos oldalra visszük át a munkát vagy leállunk.

A rezgésterhelés a nagy tömegű szerkezeteknél önálló szempont. A gépalapok és a vasbeton tömbök bontásánál ott, ahol lakóépület van a közelben, ejtősúlyos módszer helyett roppantásos és vágásos technikát alkalmazunk, szakaszosan haladva, és a leghangosabb műveleteket a nappali órákra összevonjuk. A közvetlenül érintett szomszédokat előre tájékoztatjuk, hogy tudják, mikorra várható a leghangosabb szakasz.

A lakótelepi lakásbelsők bontásánál zárt rendszerben dolgozunk: a bejáratot fóliaportállal választjuk el, a szellőzőnyílásokat ideiglenesen letakarjuk, elszívás és nedvesítés mellett haladunk, a törmelék még a helyiségben zsákba kerül, a lépcsőházat és a liftkabint pedig védőburkolattal látjuk el. Panelszerkezetben a hang és a por egyaránt messzire jut, ezért a házszabályban rögzített pihenőidőt betartjuk, hétvégén külön megállapodás nélkül nem dolgozunk, és a tervezett munkanapokat a lépcsőházban kiírjuk.

A kertvárosi portákon a szomszéd épülete és kerítése az érzékeny pont. A bontási irányt úgy tervezzük, hogy a leváló anyag a saját telek belseje felé essen, a megmaradó felületek – tűzfal, kémény, kerítés – állapotát pedig a kezdés előtt fényképpel rögzítjük. A kihajtási pontnál a kerekekről lehordott sarat feltakarítjuk, hogy a II. Rákóczi Ferenc út és a környező utcák burkolata tiszta maradjon.

A barnamezős munkáknál a törmelék mennyisége nagyságrenddel nagyobb, mint egy lakossági bontásnál, és ez az egész szervezést átrendezi. Egy csarnok vagy üzemépület bontásánál a bontás és a rakodás párhuzamosan fut, a fuvarok ütemezése pedig a munka gerince, nem a mellékszála. A gépalapok és a vastag betonpadlók adják a legnehezebb frakciót, a vasbeton bontásánál a betonacél kiszedése és önálló gyűjtése külön művelet, az acélvázas szerkezet darabolása pedig önálló munkanem.

A frakciók a keletkezés helyén válnak szét: külön a beton és a vasbeton, a tégla és a falazóelem, az acél és az egyéb fém, a fa, az üveg, a szigetelés, a gipsz és a vegyes építési hulladék, a veszélyes anyagokat pedig minden mástól elkülönítjük. A fém a barnamezős munkáknál értékesíthető, önálló frakció, és ezt a felmérésen külön beszéljük át, mert befolyásolja az elszámolás szerkezetét. A tiszta beton- és téglatörmelék helyben törve gyakran visszaépíthető, ami a szigeti fekvés miatt kiemelten fontos: minden helyben maradó tonna egy fuvarral kevesebb a hídon át.

A lakótelepi munkáknál a kihordás módja dönt. Ahol a ház szabályzata engedi, zsákba gyűjtve, védőburkolt kabinnal, előre kijelölt idősávban visszük le az anyagot felvonóval; ahol nem, a lépcsőházon megy le minden kézi erővel, ami magasabb szintről érdemi többletidő, és önálló soron szerepel az ajánlatban. A konténer helye a ház előtti parkoló, a kihelyezés napját előre kiírjuk.

A kertvárosi portákon a konténer többnyire a telken belül állhat, a gép a bontási fronttól közvetlenül a platóra rakodik, és a fordulószámot a bontás üteme szabja meg. A befogadóhelyek átvételi igazolásait minden esetben, frakciónként adjuk át a munka lezárásakor.

A menet a következő. Az első hívásnál elmondja, hol van az ingatlan – a gyárterületen, Csepel-Belvárosban, Királyerdőben, Csillagtelepen vagy Csepel-Ófaluban –, mit szeretne elbontatni, és mikorra tervezi a kezdést. Díjmentes helyszíni bejárásra megyünk: telephelyen a szerkezeti rendszert, a fesztávot, a gépalapokat, a kapuszélességet, a beléptetést és a kihajtási pontot mérjük fel, lakótelepi lakásnál az emeletet, a felvonót, a padlórétegrendet és a lépcsőházat, kertes portán a melléképületeket, az oldalsávot, a behajtót, a fákat és a közműórákat. Egy-három munkanapon belül elküldjük az írásos ajánlatot. Elfogadás után írásban rögzítjük a terjedelmet, a kezdést és az ütemezést. Ezt követi a hatósági és társasházi vagy telephelyi ügyintézés, majd a közmű-leválasztás, amelynek igazolása a kezdés feltétele. Az indulás előtti napon lehatároljuk a munkaterületet és kihelyezzük a konténert. A bontás után elszállítjuk az anyagot, visszatöltünk és tereprendezünk vagy takarítunk, végül közös bejáráson adjuk át a területet a hulladékkezelési igazolásokkal.

Az ajánlat tételesen épül fel. Alaptételként szerepel a megnevezett szerkezetek bontása, csarnoknál a fedés, a héjazat, a tartószerkezet és a padlószerkezet elbontása, lakóépületnél a tetőfedés, a tetőszerkezet, a födémek, a falazat és az alapok kiszedése, a burkolatok és az aljzat visszabontása, a padló alatti feltöltés eltávolítása, a melléképületek, a betonozott felületek és a kerítés bontása, a helyszíni szétválogatás, a kihordás a megadott szintről vagy távolságról, a rakodás, a szállítás, a frakciónkénti befogadás, a gépbeállás, a munkaterület lehatárolása és a záró tereprendezés. Feltüntetjük a becsült munkanapszámot, a tervezett gépet és a napi fordulószámot.

Külön tételként kezeljük az acélszerkezet darabolását, a gépalapok és vastag betontömbök kiszedését, a betonacél önálló gyűjtését, a helyszíni törést és a törmelék visszaépítését, a felvonó nélküli emeletről történő kézi kihordást, a lakótelepi parkolóhely lefoglalását, a közterület-használati díjat, a salakos feltöltés önálló elszállítását, a régi emésztő vagy betemetett alapfal feltárását, a feltöltőanyag beszállítását, a statikus bevonását és az azbeszttartalmú anyag szakcéges kezelését. Nem tartalmazza az ajánlat a hatósági eljárási díjakat, a szolgáltatói leválasztást, a tervezői és szakértői munkarészt, a technológiai berendezések leszerelését és mentesítését, a fakivágás ügyintézését, valamint bármilyen építési jellegű helyreállítást. Az érvényességi idő rajta van.

Technológiai berendezést nem szerelünk le és nem mentesítünk. A gyárterületen ez a leggyakoribb félreértés: a tartályok, vezetékrendszerek, kazánok és gépsorok kiürítése, tisztítása és leszerelése önálló, jogosultsághoz kötött munkanem, amelynek a bontás előtt kell lezárulnia. Mi az üres, mentesített szerkezetet bontjuk el, és a felmérésen megmondjuk, mit kell előbb elvégezni.

Talajszennyezés vizsgálatát és kármentesítését sem vállaljuk. Egy évtizedeken át működő ipari telephelyen ez reális kérdés, de szakértői vizsgálatot, tervet és arra jogosult szakcéget kíván. Az épületszerkezetet elbontjuk, a talaj kezelését nem.

Azbeszttartalmú anyag eltávolításával nem foglalkozunk. Csepelen ez több helyen felmerülhet: régi csarnokfedés, csőszigetelés, a kertvárosi melléképületek hullámpala fedése, régi tetőkön azbesztes pala. Ez külön jogosultsághoz kötött; a bejáráson jelezzük, ha ilyet látunk, és az eltávolítás után a további bontást és az elszállítást elvégezzük.

Panelszerkezetben teherhordó falhoz statikusi vélemény és a szükséges hozzájárulások nélkül nem nyúlunk, mert az előregyártott elemeknél ránézésre nem dönthető el biztonsággal, melyik fal visel terhet. Végül az arányok: egy fáskamra vagy néhány méternyi kerítés miatt a gépszállítás a szigetre aránytalanul nagy ráfordítás, ilyenkor helyi kisvállalkozót javaslunk. Csarnokbontásnál, telephelyi felszámolásnál, teljes házbontásnál vagy nagyobb belső bontásnál viszont hívjon a 06 20 8086764 számon, vagy írjon az iroda@gkbontas.hu címre.