Bontás a Budapest XVIII. kerületben – Pestszentlőrinc, Pestszentimre, Havanna, Bókaytelep, Szemeretelep

A XVIII. kerület szerkezete a huszadik századi telepesítésből érthető meg. Pestszentlőrinc és Pestszentimre területén egymás után jöttek létre a saját nevet viselő lakótelepszerű kertvárosi egységek: Bókaytelep, Szemeretelep, Erzsébettelep, Miklóstelep, Almáskert, Lakatostelep, Gloriett-telep és a Ganz gyár munkásainak épült Ganzkertváros. Ezek mind kertes, alacsony beépítésű területek, jellemzően szabályos utcahálózattal, egyenletes telekmérettel, oldalhatáron vagy szabadonállóan elhelyezett családi házakkal. Az állomány zöme a két világháború között és az azt követő három évtizedben épült: kisméretű tömör tégla, salakblokk, salakbeton feltöltés a padló alatt, fagerendás födém, magas tető cserép- vagy palafedéssel, mellette nyárikonyha, fáskamra, régi garázs és betonozott udvar.

Ebbe a szövetbe ékelődik a kerület legmarkánsabb eleme, a Havanna-lakótelep. A Havanna utca környékén álló, hetvenes években épült házgyári paneles lakóépületek egészen más feladatot jelentenek: előregyártott vasbeton elemek, a falban futó gépészeti vezetékek, magas szintszám, felvonók, hozzá tartozó garázssorok, tárolók, üzletsorok és kiterjedt betonozott térburkolatok. Itt teljes épületbontás nem napirendi kérdés, viszont a lakásfelújítás előtti belső bontás és a kiszolgáló épületek cseréje folyamatos, és a magas szintszám miatt a törmelék útja hosszabb, mint bárhol máshol a kerületben.

A harmadik réteg a városközponté és a fő tengelyeké. Az Üllői út mentén, a pestszentlőrinci Kossuth tér környékén sűrűbb, többszintes beépítés, üzletsorok és társasházak találhatók, ahol lakás- és üzlethelyiség-visszabontás fordul elő, jellemzően bérlőváltás vagy felújítás előtt. Pestszentimre saját, falusiasabb központtal rendelkezik, körülötte laza, kertes beépítéssel, hosszú telkekkel és hátsó udvari melléképületekkel, amelyek egy része máig a mezőgazdasági használat idejéből maradt vissza.

A negyedik réteg gazdasági. A Gyömrői út mentén és a Ferihegyi repülőtérre vezető út vonalán, a repülőtér felé eső sávban ipari és logisztikai területek húzódnak: raktárak, csarnokok, telephelyek, betonozott manőverezőfelületek, rámpák, kerítéssel körülvett gazdasági udvarok. A kerület déli és keleti pereme felé haladva a beépítés lazul, a telkek mérete nő, és a gazdasági funkciók kerülnek túlsúlyba a lakóépületekkel szemben. Ez a négyféle adottság azt jelenti, hogy a XVIII. kerületben a technológiát nem a kerülethez, hanem a városrészhez kell igazítani: ami a Havanna utcánál működik, az Bókaytelepen felesleges, és fordítva.

A megbízások megoszlása pontosan követi ezt a szerkezetet. A telepeken a hatvan-nyolcvan éves házak érnek a felújíthatóság határára, ezért ott teljes bontás vagy jelentős visszabontás a döntés. A Havanna-lakótelepen a lakásállomány felújítási ciklusa hozza a munkát. A gazdasági sávban a telephelyek funkcióváltása.

• Panellakások belső bontása a Havanna utca környéki lakótelepi házakban: aljzat, burkolat, fürdő- és konyhagépészet, könnyűszerkezetes válaszfal, beépített bútor.
• Garázssorok, tárolóépületek, kazánházak, régi üzletsorok és betonozott térburkolatok bontása a lakótelepi területeken.
• Régi családi házak teljes bontása Bókaytelepen, Szemeretelepen, Ganzkertvárosban, Almáskertben, Erzsébettelepen és Pestszentimrén, új építés előtt.
• Nyárikonyhák, fáskamrák, ólak, fészerek, régi garázsok, betonozott udvarok, kerti járdák és kerítések elbontása kertes portákon.
• Padló alatti salakos és salakbetonos feltöltés kiszedése felújítás vagy aljzatcsere előtt.
• Használaton kívüli kutak, emésztők, szikkasztók, aknák és betemetett alapfalak felszámolása.
• Lakások és üzlethelyiségek visszabontása az Üllői út és a Kossuth tér környéki társasházakban, valamint a pestszentimrei központban.
• Raktárak, csarnokok, műhelyek, rámpák, gépalapok és betonozott manőverezőfelületek bontása a Gyömrői út és a repülőtér felé eső gazdasági sávban.

Két, kifejezetten XVIII. kerületi jellegzetességet érdemes külön kiemelni. Az egyik a padló alatti salakos feltöltés: a telepek régi házaiban ez rendszeresen előkerül, jelentős tömeget ad, és nem keverhető a tiszta törmelékbe, tehát önálló frakcióként kell kezelni és elszállítani. A másik a paneles lakótelepi gépészet: a Havanna utca környéki házakban a falban futó vezetékek nyomvonala a korábbi felújítások során módosulhatott, ezért a bontás előtt fel kell tárni. Mindkét esetben döntési pontot építünk a munkamenetbe: ha ismeretlen szerkezet vagy anyag kerül elő, az érintett szakaszon megállunk, dokumentálunk, felhívjuk, és közösen döntjük el a folytatást.

A kertvárosi telepeken a gépbeállás rendszerint megoldható, de a telek geometriája dönt. Bókaytelepen, Szemeretelepen és Ganzkertvárosban a telkek szabályosak, viszont nem különösebben szélesek, a ház pedig gyakran oldalhatáron áll: a mellette maradó sáv szabja meg, mekkora gép jut el a hátsó udvarban álló melléképületekhez. Almáskert és Pestszentimre lazább, nagyobb telkein ez ritkábban jelent gondot, ott a kapubehajtó szélessége és a kapumagasság a korlát. A bejáráson mindkettőt lemérjük.

Az utcák parkolási helyzete is számít. A telepek egyenes, keskeny utcáiban a kétoldali parkolás miatt a gépszállító jármű megállási helyét előre ki kell jelölni, az Üllői út és a Gyömrői út mentén pedig a folyamatos forgalom szűkíti a rakodási időt. A Ferihegyi repülőtérre vezető út menti szakaszokon a keresztirányú átjárás korlátozott, ezért a megközelítési útvonal hosszabb lehet a látszólagos távolságnál.

A Havanna-lakótelepen a klasszikus lakótelepi helyzet áll elő: az utak szélesek, a házak között sok a szabad tér, viszont a parkolás sűrű, és a belső utak, zöldsávok, játszóterek határolják a mozgásteret. Ha garázssort, tárolót vagy térburkolatot kell bontani, az érintett terület előtti autókat el kell irányítani, ehhez pedig a területkezelővel és a lakóközösséggel előre egyeztetni kell. A belső utak teherbírása miatt sokszor kisebb járművel érdemes dolgozni.

A gazdasági sávban, a Gyömrői út menti és a repülőtér felé eső telephelyeken a kapuk szélesek, a manőverezőfelület adott, itt nagygéppel dolgozhatunk, és a szétválogatás a kerítésen belül elvégezhető. A korlát a teherforgalom rendje, a telephelyi beléptetés és a szomszédos, működő üzemek zavartalansága. Ha bizonytalan abban, milyen gép jut be az adott címre, egy hívás a 06 20 8086764 számon elég ahhoz, hogy kimenjünk és a helyszínen tisztázzuk.

A kertes telepeken a konténer és a gép gyakran elfér a kerítésen belül, ilyenkor közterület-használati hozzájárulásra nincs szükség. Amint a konténer az utcára kerül vagy a gépszállító a járdaszegélyen áll meg, a kerületi önkormányzat hozzájárulása kell hozzá, a fővárosi kezelésű útszakaszokon — így az Üllői út és a Gyömrői út vonalán — a Fővárosi Önkormányzaté. Az igénylés a tulajdonos vagy megbízottja feladata; a bejárás után összeírjuk, mit kell benyújtani és milyen sorrendben.

Hogy egy épület elbontása milyen hatósági lépést kíván, azt a mérete, a rendeltetése, az övezeti besorolás és az esetleges védettség együtt dönti el. A telepek karakteres, egységes utcaképe miatt településképi szempontok is felmerülhetnek, elsősorban az utcafronti homlokzatot, kerítést és kaput érintő beavatkozásnál. Ahol védettség áll fenn, a bontás terjedelmét jóváhagyott terv határozza meg. Az ügyintézés a tulajdonoshoz vagy a tervezőhöz tartozik, munkát pedig csak a szükséges dokumentum birtokában kezdünk.

A Havanna-lakótelepen a társasházi és lakásszövetkezeti oldal a döntő. A közös képviselőt minden esetben értesíteni kell, és a ház saját szabályai dönthetnek arról, mikor lehet dolgozni, használható-e a felvonó, és hol állhat a törmelék; a közös tulajdonú részt érintő munkához pedig a lakóközösség döntése kell. Ezt a kezdés előtt kell rendezni, nem az első munkanapon.

A telephelyi munkáknál más a hangsúly. A repülőtér felé eső gazdasági sávban a beléptetés rendje, a telephelyi forgalmi szabályok és a kihajtási pont kijelölése az, amit előre tisztázni kell, mert ezek a napi ütemet közvetlenül meghatározzák. A telken álló fák kivágása minden esetben önálló eljárás, nem a bontás része, és időben el kell indítani. Ha nem világos, mi vonatkozik az ingatlanjára, írjon az iroda@gkbontas.hu címre a címmel és a helyrajzi számmal.

A Havanna-lakótelep paneles házaiban a hang a szerkezeten át messzire terjed, ezért a vésőgépes szakaszokat szűk időablakba tesszük, jellemzően a délelőtti és a kora délutáni órákra. A pihenőidőre vonatkozó házszabályt betartjuk, szombaton és vasárnap előzetes megállapodás híján nem dolgozunk, és a tervezett munkanapokat a lépcsőházi hirdetményen jelezzük.

A porkezelés lakott környezetben zárt rendszerű. A lakás bejáratát elválasztó fóliaportállal zárjuk le, a szellőzőnyílásokat ideiglenesen letakarjuk, elszívás és folyamatos nedvesítés mellett dolgozunk, a törmelék pedig még a helyiségben zsákba kerül; a felvonókabint és a lépcsőt védőburkolattal látjuk el, a napot pedig takarítással zárjuk. Panelépületben ettől nem lehet eltérni, mert a szellőzőrendszer a szomszédos lakásokba is átviszi a port. A padló alatti salakos feltöltés kiszedése különösen poros művelet, ezért ott a nedvesítést és az elszívást fokozzuk.

A kertes telepeken más a helyzet. Bókaytelepen, Szemeretelepen és Ganzkertvárosban a szomszéd épülete vagy kerítése néhány méterre van, ezért a bontási frontot folyamatosan nedvesítjük, a telekhatáron portakaró hálót építünk, és a bontási irányt úgy tervezzük meg, hogy a leváló anyag ne a szomszéd telke felé essen. Erős szélben inkább leállunk, vagy a bontást a telek szélárnyékos oldalára visszük át.

A megmaradó szerkezetek védelme mindenhol feladat. A panelházban a szomszéd lakás fala ugyanaz az elem; a régi telepi házaknál a szomszéd tűzfala, kéménye és tetőszéle érintett lehet, a salakblokkos toldalékok pedig kevésbé kiszámíthatóan viselkednek. Ezért a rezgésterhelést korlátozzuk, ahol lehet vágásos és roppantásos technikát alkalmazunk, a megmaradó felületek állapotát a kezdés előtt fényképpel rögzítjük, a közvetlen szomszédokat pedig a kezdés előtt tájékoztatjuk a várható zajos szakaszokról.

A Havanna-lakótelepen a kihordás módja dönti el a munkanapok számát. A magas házakban van felvonó, de a kabin mérete és a társasházi vagy lakásszövetkezeti szabályzat gyakran korlátozza a bontási anyag szállítását. Ahol engedélyezett, zsákba gyűjtve, burkolt kabinnal, előre kijelölt idősávban visszük le az anyagot, a fordulókat pedig a lakók közlekedéséhez igazítjuk. Ahol nem, a lépcsőházon megy le minden kézi erővel, ami magasabb szintről érdemi többletidő, ezért ez önálló soron szerepel az ajánlatban. A konténer helye a ház előtti parkoló, a kihelyezés napját előre kiírva.

A kertes telepeken a rakodás közelebb van, de nem mindig egyszerűbb. Ha a bontandó melléképület a telek végében áll, és a ház melletti sáv szűk, a törmeléket kisgéppel vagy kézi erővel kell a kapuig hozni; a konténer pedig ilyenkor az utcára kerül. A napi mennyiséget ekkor a kihordási táv szabja meg, nem a bontás sebessége.

A telephelyi munkáknál a tömeg a kérdés, nem az út. Egy Gyömrői út környéki raktár, csarnok vagy gépalapsor bontásánál a bontás és a rakodás párhuzamosan fut, a fuvarok ütemezése a munka gerince, a tiszta beton- és téglatörmelék pedig helyben törve gyakran visszaépíthető feltöltésbe vagy útalapba. Az acélszerkezet és a fém önálló, értékesíthető frakció.

A frakciókat ott képezzük, ahol keletkeznek: külön kerül a beton és a vasbeton, a tégla és a cserép, a salakos feltöltés, a faanyag, a fém, az üveg, a gipszkarton, a szigetelés és a vegyes építési hulladék, a veszélyes anyagokat pedig minden mástól elkülönítjük. A salakos feltöltés a XVIII. kerületi régi házaknál rendszerint önálló, jelentős tétel. A befogadóhelyek átvételi igazolásait a munka lezárásakor átadjuk.

A folyamat a következő. A megkeresésnél elmondja, melyik városrészben van az ingatlan — a Havanna-lakótelepen, Bókaytelepen, Szemeretelepen, Ganzkertvárosban, Pestszentimrén vagy a Gyömrői út környéki gazdasági sávban —, mit szeretne elbontatni, és mikorra tervezi a kezdést. Díjmentes helyszíni bejárásra megyünk: lakásnál a szerkezetet, az emeletet, a felvonót, a lépcsőházat és a padlórétegrendet nézzük meg, kertes telken a melléképületeket, a behajtót, az oldalsávot, a fákat és a közműórákat, telephelyen a kapuszélességet, a beléptetés rendjét és a kihajtási pontot. Egy-három munkanapon belül megküldjük az írásos ajánlatot. Az elfogadott ajánlat után írásban rögzítjük, mi tartozik a munkába, mikor kezdünk és milyen ütemben haladunk; ezt követi a hatósági és társasházi ügyintézés, majd a közmű-leválasztás, amelynek igazolása a kezdés feltétele. Az indulást megelőző napon körbekerítjük a munkaterületet, felszereljük a védelmeket, és a konténer is a helyére kerül. A bontás után elszállítjuk az anyagot, visszatöltünk és tereprendezünk vagy takarítunk, majd közös bejárással adjuk át a munkaterületet a hulladékkezelési igazolásokkal.

Az ajánlat tételes. Alaptételként szerepel a megnevezett szerkezetek bontása, a burkolatok és az aljzat visszabontása, a padló alatti feltöltés kiszedése, a nyílászárók és beépített bútorok kiszedése, teljes házbontásnál a tetőfedés, a tetőszerkezet, a födémek, a falazat, a pinceszint és az alapok kiszedése, a melléképületek, a betonozott felületek és a kerítés bontása, a helyszíni szétválogatás, a kihordás a megadott szintről, a rakodás, a szállítás, a frakciónkénti befogadás, a gépbeállás, a munkaterület lehatárolása és a záró tereprendezés. Feltüntetjük a becsült munkanapszámot, a tervezett gépet és a napi fordulószámot.

Külön tételként kezeljük, ami nem minden itteni munkánál merül fel: a felvonó nélküli emeletről történő kézi kihordást, a lakótelepi parkolóhely lefoglalását, a közterület-használati díjat, a salakos feltöltés önálló frakcióként történő elszállítását, a szűk oldalsáv miatti kézi anyagmozgatást, a régi kút, emésztő vagy betemetett alapfal feltárását, a feltöltőanyag beszállítását, az acélszerkezet darabolását, a statikus bevonását, valamint az azbeszttartalmú anyag szakcéges kezelését.

Az ajánlaton kívül esik minden hatósági eljárási díj, a szolgáltatói leválasztás, a tervezői és szakértői munkarész, a fakivágás ügyintézése, a talajvizsgálat, valamint bármilyen építési jellegű helyreállítás. Az érvényességi idő rajta van.

Ha egy havannai panellakásban a tervezett átalakítás szerkezeti falat érintene, az tervezési kérdés. Az előregyártott elemeknél ránézésre nem állapítható meg biztonsággal, melyik fal visel terhet, és vezeték is futhat benne, ezért szakvélemény és a szükséges engedélyek hiányában hozzá sem kezdünk.

Nem foglalkozunk azbeszttartalmú anyag eltávolításával. A kertes telepeken a melléképületek és garázsok fedése gyakran hullámpala, a régi tetőkön azbesztes pala is előfordul, a gazdasági sáv csarnokainál pedig csarnokfedés és csőszigetelés lehet érintett — mindez külön jogosultsághoz kötött. A bejáráson megnevezzük, ha ilyet látunk; az eltávolítás után a további bontást és az elszállítást elvégezzük.

Talajszennyezés vizsgálatát és kármentesítését sem vállaljuk. Ha egy Gyömrői út környéki vagy repülőtér felé eső telephelyen ilyen gyanú merül fel, ahhoz szakértői vizsgálat, terv és arra jogosult szakcég szükséges; mi az épületszerkezetet bontjuk el, a talaj kezelését és a tartálytisztítást nem.

Végül az arányok. Egy fáskamra, pár méternyi járda vagy egy rövid kerítésszakasz kedvéért a gépszállítás és a helyszín előkészítése többe kerül a szervezésben, mint amennyit a munka ér; ilyen esetben inkább egy környékbeli kisvállalkozót ajánlunk. Teljes házbontásnál, egész porta felszámolásánál, lakótelepi garázssor bontásánál, nagyobb belső bontásnál vagy csarnokbontásnál viszont hívjon a 06 20 8086764 számon, vagy írjon az iroda@gkbontas.hu címre, és néhány napon belül időpontot adunk a helyszíni felmérésre.