Bontás Vas megyében

Vas megye épített állománya azért sokrétű, mert a megye három egészen különböző tájon fekszik. Északon és keleten a Rába és a Marcal síkja, középen a dombhátakkal tagolt Vasi-Hegyhát, délnyugaton az Őrség és a Vendvidék erdős, mély völgyekkel szabdalt vidéke. Mindhárom másfajta házat, más falazatot és más telekszerkezetet hozott létre, és ez a bontás technológiáján is meglátszik.

Szombathelyen a történeti mag körül a századforduló és a két világháború közötti időszak polgári bérházai és villái állnak: tömör kisméretű tégla, boltozott pince, magas belmagasság, favázas födém. Ezt a gyűrűt veszik körül a későbbi városrészek, Herény, Szentkirály, Olad és Gyöngyöshermán egykor önálló falusi beépítései, majd a hatvanas évektől emelt paneles és blokkos lakótelepek. A megyeszékhelyen a teljes bontás inkább a telkek melléképületeit, garázssorait és a kifutott ipari kiszolgálóépületeket érinti; a lakóházaknál sokkal gyakoribb a felújítás előtti belső csupaszítás.

Sárvár és Celldömölk állománya megint más. Sárváron a fürdő körüli üdülő- és apartmanfejlesztések miatt sok telken bontás előzi meg az új beépítést, jellemzően hatvanas–hetvenes évekbeli, salakblokkból vagy kevert falazatból épült családi házak és a hozzájuk tartozó nyári konyhák, fészerek kerülnek le. Celldömölk körül a Ság hegy egykori bazaltbányászata és a vasúti csomóponti szerep hagyott ipari és raktárépületeket, amelyeknek egy része ma használaton kívül áll.

Kőszeg külön eset. A Jurisics tér környéki történeti belváros zárt sorú, közös tűzfalas, sokszor középkori magot rejtő házakból áll, szűk kapualjakkal és belső udvarokkal. Itt a bontás szinte mindig részleges: hátsó traktus, udvari toldalék, romos gazdasági szárny vagy belső szerkezet. A Kőszegi-hegység lábánál, Bozsok és Velem felé a terméskő lábazatos, lejtős telkekre ült házak jelentik a kihívást.

Az Őrségben és a Vendvidéken a szeres településszerkezet a meghatározó: Szalafő, Ispánk, Őriszentpéter, Felsőszölnök vagy Apátistvánfalva határában a portacsoportok szétszórtan, dombhátakon ülnek. A hagyományos épületek boronafalasak vagy vegyes falazatúak, gerendavázzal, tornáccal, egykor zsúp- vagy fazsindelyfedéssel. Ezek egy része műemléki vagy helyi védelem alatt áll, mint a szalafői népi műemlékegyüttes, más része viszont gazdátlanul roskad, és a tulajdonos éppen a bontásukra kér ajánlatot. A Vasi-Hegyhát aprófalvaiban a vályogfalú, kisméretű téglás lakóházak mellett pajták, kocsiszínek, présházak és pincesorok maradtak fenn, sokszor omladozó állapotban.

A megyéből érkező megkeresések többsége nem nagy ipari feladat, hanem telekfelszabadítás. A tipikus helyzet: valaki örökölt vagy vásárolt egy régi portát a Hegyháton, az Őrségben vagy egy Szombathely környéki faluban, és az új ház helyét kell megtisztítani. A második gyakori eset a szombathelyi és sárvári belső bontás, a harmadik pedig a mezőgazdasági és ipari kiszolgálóépületek eltakarítása.

• Lakatlan, sokszor részben beomlott falusi lakóházak teljes bontása hegyháti és őrségi településeken.
• Pajták, istállók, kocsiszínek, terménytárolók elbontása belterületi és külterületi telkeken.
• Felújítás előtti belső bontás szombathelyi bérházi lakásokban, üzlethelyiségekben és irodákban.
• Üdülő- és hétvégi épületek, könnyűszerkezetes toldalékok visszabontása Sárvár és a határ menti községek környékén.
• Betonozott udvarok, szérűk, silótalpak, régi trágyatárolók és gépszínalapok felszedése.
• Használaton kívüli raktárak, szárítók és kisebb üzemi épületek bontása telephelyeken.
• Kerítéslábazatok, támfalak, szétesett présházak és pincelejáratok eltávolítása.

Két munkanemet érdemes már az elején elkülöníteni. Az azbeszttartalmú anyag, tipikusan a gazdasági épületek hullámpala fedése, nem a bontás része: ennek leszedését arra jogosultsággal rendelkező szakcég végzi, a felmérésen viszont megnevezzük, hogy tudjon róla. Ugyanígy nem vállaljuk a technológiai berendezések leszerelését, tartályok tisztítását és szennyezett talaj kezelését.

A megbízás valódi terjedelmét gyakran nem a lakóház adja. Egy őriszentpéteri vagy vasvári portán a ház mögött álló pajta, a betonozott udvarrész, a kerítéslábazat és a boltozott pince együtt több anyagot jelent, mint maga az épület. Ezért a bejáráson nem az épületet nézzük meg, hanem a telket járjuk végig a hátsó határig, és tételesen felsoroljuk, mi kerül bontásra. Ez azért fontos, mert a mennyiség dönti el a konténerfordulók számát és a munka hosszát is. Ha a listából valamit szándékosan meghagyna, például egy még használható fészert vagy a pincelejáratot, mondja el a bejáráson, és úgy készítjük el az ajánlatot.

A megye főútvonalai jók: az M86 Szombathely és Körmend felé, a 8-as főút Vasvár és Körmend irányába, a 84-es Sárvár felé teremt kapcsolatot, a 87-es pedig Kőszegre visz. A gond nem itt kezdődik, hanem az utolsó két-három kilométeren. Az őrségi és hegyháti szereket sokszor keskeny, kanyargós, meredek bekötőút köti a faluközponthoz, néhol földúttal, és a lombkorona vagy a villanyvezeték magassága is korlátozza a gépszállítót.

Ebből következik a gépválasztás. Ahol a bekötőút és a kapubejáró engedi, ott közepes méretű lánctalpas kotró és bontókalapács a hatékony megoldás. Ahol nem, ott kisgépes és kézi bontásra váltunk, és a törmeléket kisebb konténerekbe vagy átrakóhelyre gyűjtjük, ahonnan a nagy autó el tudja vinni. Ez lassabb és több fordulót jelent, de tartható, míg egy beszorult gépszállító egész napot elvisz.

Kőszeg és Szombathely belvárosában a helyzet fordított: az út jó, a hely kevés. Zárt sorú beépítésnél a szomszéd fala közös vagy a telekhatárra épült, a belső udvarra csak a kapualjon át lehet bejutni, a homlokzat pedig a járdára néz. Ilyenkor szintenkénti kézi visszabontás a járható út, folyamatos porkötéssel, a törmeléket ledobócsövön vagy zsákos kihordással gyűjtve, és a rezgésterhelést is korlátozni kell a szomszédos, sokszor több évszázados szerkezetek miatt. A konténer kihelyezéséhez és a gép beállásához közterület-használati hozzájárulás kell, ennek ügyintézése napokat vesz igénybe.

A talaj is beleszól a munkába. A Rába és a Gyöngyös menti kavicsos teraszokon az alapok kiszedése problémamentes, a hegyháti és őrségi agyagos dombokon viszont tartós esőzés után a lejtős telkeken a gép megcsúszik, a felázott bekötőút pedig nem bír el rakott járművet. Lejtős beépítésnél külön kérdés a rézsű és a támfal állékonysága: egy ház elbontása után a hátsó földtömeg megtámasztás nélkül marad, ezért a bontás sorrendjét ehhez igazítjuk, szükség esetén ideiglenes megtámasztással.

A szelektív bontás lényege az időrend: az anyagok akkor válnak szét tisztán, ha a szerkezet dőlése előtt kiszedjük őket. Ezért a sorrend állandó. Előbb a nyílászáró, a fém, a burkolat, a gépészet és a tetőfedés kerül le, és csak utána jön a falazat, végül az alaptest. Ha ez fordítva történik, a teljes mennyiség vegyes hulladék lesz, amit drágább elhelyezni és nem lehet újrahasznosítani.

Vas megyében jellemzően a következő frakciókkal dolgozunk: beton és vasbeton, tégla- és cseréptörmelék, vályog és földes anyag, boronafalas és gerendás épületeknél nagy mennyiségű faanyag, fémhulladék, üveg, hőszigetelés, vegyes építési törmelék, valamint a veszélyes kategória, azaz kátránylemez, olajos anyag és azbeszttartalmú elem. A régi őrségi és hegyháti épületeknél a faanyag aránya feltűnően magas, ez külön gyűjtést kíván.

A megyeszékhely környékén a befogadás egyszerű, Szombathelyen a közszolgáltatói hulladékgazdálkodási telephelyek és hulladékudvarok rendszere kiépült. A megye peremvidékein viszont, az Őrségben, a Vendvidéken vagy a Rába-völgy déli falvaiban, hosszabb az út a megfelelő befogadóhelyig. Ennek egyszerű következménye van: kevesebb forduló fér egy munkanapba, tehát az elszállítás több napra nyúlik. Ezt az ütemezésnél előre számításba vesszük, hogy ne utólag derüljön ki.

A tiszta beton- és téglatörmelék töréssel útalapba, feltöltésbe visszaépíthető, és a helyszínen maradhat, ha a tereprendezéshez amúgy is töltőanyag kell. Ez érdemben csökkenti a kiszállítandó tömeget. A bontott faanyagot, kovácsoltvas rácsot vagy régi cserepet sokan meg akarják tartani, ez lehetséges, de a kezdés előtt kell szólni, mert a válogatott kibontás más technológia, és tárolóhelyet igényel a telken. Az építési-bontási hulladékra vonatkozó nyilvántartási és átadási előírásokat a 45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM együttes rendelet rögzíti, ezért a befogadóhelytől kapott igazolásokat összegyűjtjük, és a munka végén átadjuk. Ha ezzel kapcsolatban kérdése van, írjon az iroda@gkbontas.hu címre.

Az első eldöntendő kérdés mindig az, hogy a bontás engedélyköteles-e, vagy bejelentéssel elvégezhető. A bontási tevékenység engedélyezésének hatályos keretét a 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet adja, amely a korábbi építésügyi eljárási szabályozás helyébe lépett. Hogy egy adott épület melyik körbe esik, azt a mérete, szerkezete, védettsége és a helyi előírások együtt döntik el. Az eljárást a tulajdonos indítja meg, mi a bejáráson elmondjuk, mit érdemes az önkormányzatnál és az építésügyi hatóságnál előre tisztázni.

Vas megyében a védettség sokféle formában jelentkezik. Kőszeg történeti belvárosa és Szombathely műemléki környezete olyan terület, ahol a településképi szempontok gyakran kizárják a teljes bontást, és a feladat részleges visszabontássá alakul. Sárváron a vár és a fürdő környezete, Körmenden a kastélypark közelsége hasonló korlátot jelent. Az Őrségben és a Vendvidéken pedig nemcsak az egyes épületek, hanem a település képe is védett érték: a szeres beépítés, a tornácos, oromfalas háztípus és a telekhasználat rendje olyan szempont, amit az önkormányzati településképi rendelet érvényesít.

Külterületen a természetvédelem is beleszól. Az Őrségi Nemzeti Park területén és a védett tájrészeken a földmunka, a fakivágás és a gépjárműforgalom külön korlátozás alá eshet, a Rába menti árvízvédelmi töltések mellett szintén saját szabályok érvényesek. Nyilvántartott régészeti lelőhely a megye számos pontján befolyásolhatja az alapok kiszedését, különösen Szombathely környékén, ahol a római kori rétegek szinte mindenütt jelen vannak.

A gyakorlati teendők köre viszont mindenütt ugyanaz. Közterület-használati hozzájárulás a konténerre és a gépbeállásra, társasházban a közös képviselő értesítése és hozzájárulása, minden esetben a víz, a gáz, az áram és a csatorna leválasztásának megrendelése a szolgáltatóktól. Leválasztást igazoló dokumentum nélkül nem kezdünk bontani, ez alól nincs kivétel. Ha nem biztos benne, melyik lépés kinek a dolga, hívja a 06 20 8086764 számot, és sorra vesszük.

Elhagyott porta felszámolása őrségi vagy hegyháti szeren

A kiindulás rendszerint az, hogy a telket új épület miatt vagy értékesítés előtt kell megtisztítani, a lakóház pedig évek óta lakatlan, a tető helyenként beszakadt. Az ilyen munka nem a bontással kezdődik, hanem az állapotfelméréssel: eldöntjük, hova lehet egyáltalán belépni, és mit kell kívülről, géppel megbontani. Ezután jön a fedés és a nyílászárók eltávolítása, a faszerkezet szétválogatása, majd a falazat visszabontása. A telken csaknem mindig van ásott kút, régi derítő vagy szikkasztó, amelyet fel kell tárni és szakszerűen megszüntetni. A megközelítés és a szűk kapubejáró miatt itt gyakran kisgépes, kombinált technológiával dolgozunk.

Belső bontás szombathelyi bérházi lakásban vagy üzlethelyiségben

A századfordulós és két világháború közötti bérházakban a felújítás rendszerint teljes csupaszítással indul. A menet: a gépészet és az elektromos hálózat lekötése, a burkolatok, az álmennyezet és a beépített szekrények bontása, a válaszfalak eltávolítása, a teherhordó szerkezet érintetlenül hagyása. Régi épületekben a válaszfal és a teherhordó fal ránézésre nem különíthető el biztosan, ezért nyílásbővítést és falkiváltást statikusi vélemény nélkül nem végzünk. A törmelék kihordása a szűk lépcsőházon át külön logisztika, ezt a közös képviselővel és a lakókkal előre egyeztetjük, a közlekedőt letakarjuk.

Gazdasági épület és betonozott udvar eltakarítása telephelyen

Sárvár, Celldömölk és Körmend környékén tipikus feladat, hogy egy telephelyen a régi szárító, raktár vagy gépszín feleslegessé válik, de a telep többi része működik. Ilyenkor a munkaterületet fizikailag elhatároljuk, a behajtási útvonalat és a zajos munkára szánt időablakot az üzemeltetővel rögzítjük, és szakaszos gépi visszabontással haladunk. A legtöbbször alábecsült tétel a betonozott felület: az udvar, a gépalapok és a silótalp tömege sokszor meghaladja a felmenő szerkezetét.

Ez a három leírás vázlat, nem kész terv. A tényleges sorrendet a szerkezet állapota, a szomszédos beépítés és a hozzáférés dönti el, ezt pedig csak a helyszínen lehet megítélni.

A menet minden megbízásnál azonos, csak az egyes lépések súlya változik. Kőszegen és Szombathely belvárosában az engedélyezés és a közterület-használat viszi a legtöbb időt, az Őrségben és a Hegyháton a megközelítés megoldása, egy működő telephelyen pedig az üzemeltetői egyeztetés. Minden pontnál jelezzük, mi az Ön és mi a mi feladatunk.

1. Kapcsolatfelvétel. Elmondja, mit szeretne elbontatni, melyik településen, és mikorra kellene elkészülni. Ennyi elég ahhoz, hogy időpontot adjunk a bejárásra.
2. Díjmentes helyszíni felmérés. Végigjárjuk a telket, megnézzük a szerkezetet, a szomszédos beépítést, a behajtási lehetőséget és a közműállapotot. Öntől annyit kérünk, hogy minden helyiségbe, a padlásra és a pincébe is bejussunk. A bejárás semmire nem kötelezi.
3. Írásos ajánlat. A felmérés után egy-három munkanapon belül megküldjük a munkanemekre tagolt ajánlatot, a becsült időtartammal és a kivonuló gépekkel együtt. Ha egy tétel nem világos, kérdezzen rá, mielőtt dönt.
4. Szerződés. Rögzítjük a munka terjedelmét, a kezdés időpontját, az ütemezést, a fizetés rendjét és azt, milyen dokumentumokat kap a végén.
5. Hatósági szakasz és közmű-leválasztás. Az engedélyt vagy a bejelentést a tulajdonos intézi, a leválasztást szintén ő rendeli meg a szolgáltatóktól. Mi a szükséges műszaki adatokat adjuk hozzá. Igazolás nélkül nem kezdünk.
6. Munkaterület átvétele. Lehatároljuk a területet, kihelyezzük a védőkorlátot és a konténereket, egyeztetjük a behajtási rendet, belvárosban a közterület-kezelővel, telephelyen az üzemeltetővel.
7. Bontás. A megbeszélt sorrendben, szelektíven, porkötéssel dolgozunk, a szomszédos szerkezeteket folyamatosan figyeljük. Önnek nem kell a helyszínen tartózkodnia, elég, ha telefonon elérhető.
8. Elszállítás, tereprendezés, átadás. A frakciókat elkülönítve visszük el, a gödröket rétegesen feltöltjük, a felületet elegyengetjük, a területet letakarítjuk. Átadáskor közösen bejárjuk a helyszínt, és megkapja a hulladékkezelési igazolásokat.

Ha bontás közben előre nem látható dolog kerül elő, például ismeretlen vezeték, betemetett akna vagy a vártnál vastagabb alaptest, megállunk, jelezzük, és csak közös döntés után folytatjuk. A csúszás leggyakoribb okai errefelé a késve érkező leválasztási igazolás, a belvárosi közterület-használat ügyintézése és a tartós esőzés utáni felázott bekötőút.

Az ajánlatot írásban, munkanemek szerint tagolva küldjük, nem egyetlen végösszegként. Így össze tudja hasonlítani más vállalkozók ajánlatával, és látja, hol hiányzik belőlük egy tétel.

Az alaptételek jellemzően: a megnevezett épület vagy épületrész bontása, a szerkezeti elemek visszabontása, az alapok, gépalapok és betonaljzatok kiszedése, a törmelék helyszíni válogatása és rakodása, a konténerek biztosítása és cseréje, az elszállítás, a frakciónkénti befogadás, a gépbeállás és a munkaterület lehatárolása, végül a záró tereprendezés. Szerepel benne a becsült időtartam és az is, milyen gépekkel dolgozunk.

Külön tételként jelöljük, ami nem minden munkánál merül fel: azbeszttartalmú anyag szakcéges kezelése, veszélyes hulladék elszállítása, föld alatti műtárgy, azaz kút, akna, derítő vagy boltozott pince feltárása és megszüntetése, támfal vagy rézsű ideiglenes megtámasztása, ideiglenes útalap építése rossz bekötőútnál, feltöltőanyag beszállítása, közterület-használati díj, statikusi közreműködés, valamint a megmaradó épületrész falának lezárása.

Nem tartalmazza az ajánlat a hatósági eljárási díjakat, a közmű-leválasztás szolgáltatói költségét, a tervezői és szakértői dokumentációt, a talajszennyezés vizsgálatát és semmilyen építési munkát. Az érvényességi időt mindig ráírjuk. Feltüntetjük azt is, ha a helyszín sajátossága, például egy Jurisics tér környéki szűk kapualj vagy egy hegyháti szer földes bekötőútja, az ütemezésre kihat.

Pontos ajánlathoz az ingatlan címét és helyrajzi számát, a bontandó épületek felsorolását, a meglévő rajzokat vagy fényképeket, telephelynél az üzemeltetési korlátozásokat és az esetleges határidőt kérjük megadni. Ha több vállalkozótól kér ajánlatot, javasoljuk, hogy mindenkitől ugyanezt a tagolást kérje: a különbség tapasztalatunk szerint nem az összegben szokott a legnagyobb lenni, hanem abban, hogy az alapkiszedés, az elszállítás és a befogadás egyáltalán szerepel-e a listán.

Az ütemezést Vas megyében két dolog mozgatja: az időjárás és a hivatali átfutás. Az őrségi, vendvidéki és hegyháti telkeknél a száraz, fagymentes időszak a legkedvezőbb, mert a lejtős, agyagos bekötőutak tartós esőzés vagy olvadás után nem bírják el a rakott járművet. Kőszegen és Szombathelyen ezzel szemben a közterület-használat engedélyezése és a konténerkihelyezés időzítése az, ami napokat elvesz a kezdés előtt.

Általános szabályként két-három héttel a tervezett kezdés előtt érdemes jelezni az igényt. Ha az épület védett környezetben áll, vagy engedélyköteles bontásról van szó, ennél korábban, mert a hatósági szakasz és a közmű-leválasztás is időt kíván. A megye távolabbi részeire, Őriszentpéter, Szentgotthárd vagy Vasvár környékére szívesen kimegyünk felmérni, ott jellemzően összevontan tervezzük a fordulókat.

A bejáráshoz készítse elő az ingatlan helyrajzi számát, a meglévő alaprajzot vagy régi terveket, a közműórák helyét és a leválasztás állapotát, és gondolja végig, honnan lehet teherautóval behajtani. Ha az ingatlannak több tulajdonosa van, vagy bérelt telephelyről van szó, ezt is mondja el, mert befolyásolja, kivel köthetjük meg a megállapodást. Fényképek is sokat segítenek, különösen ha az épület már nem járható be biztonságosan.

Ha bontásra készül Szombathelyen, Sárváron, Kőszegen vagy a megye bármely településén, hívja a 06 20 8086764 számot, vagy írjon az iroda@gkbontas.hu címre, és egyeztetünk időpontot a díjmentes helyszíni felmérésre.