Bontás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

Az ország kevés megyéjében ilyen magas a földdel épült házak aránya, mint itt. A Nyírség, a Rétköz, a Bereg és Szatmár falvaiban évszázadokon át vályogtéglából, vert falból és sövényvázas, agyagtapasztásos paticsfalból építkeztek, mert ez volt a helyben elérhető anyag. Ezek a házak jellemzően földszintesek, alápincézetlenek, oldalhatáron állnak, gerendás-deszkás födémmel és sártapasztással, tornáccal, mögöttük hosszan elnyúló gazdasági udvarral. A bontásuk technikailag nem nehéz, viszont a keletkező anyag túlnyomó része földes, ami a rakodást, a szállítást és az elhelyezést egészen máshogy alakítja, mint egy tégla- vagy betonépületnél.

A megye településhálózata aprófalvas: Szatmárban és a Beregben – Csenger, Fehérgyarmat, Vásárosnamény környékén, Tiszabecs, Milota, Túristvándi, Csaroda és Tákos vidékén – sok az ötszáz fő alatti község, ahol az elköltözés miatt egyre több a lakatlan, romló állapotú porta. Itt a bontás célja gyakran nem új építés, hanem az, hogy a telek ne legyen tovább veszélyes. A 2001-es beregi árvíz után újjáépült házak mellett máig ott állnak a régi, meg nem újított épületek, és jellemzően ezek kerülnek sorra.

Nyíregyháza, a városok és a mezőgazdasági örökség

Nyíregyházán rétegzettebb az állomány: a belvárosban századfordulós, tömör téglafalú polgári házak, Jósavárosban és Örökösföldön paneles lakótelepek, Sóstóhegy, Oros és Nyírszőlős felé kertvárosias beépítés. A várost körülvevő bokortanyák külön kategóriát adnak, mert ezek a szórt, néhány portából álló települések a mai napig megtartották a régi gazdasági épületeiket. Kisvárdán, Nyírbátorban, Mátészalkán és Tiszavasváriban a hatvanas-nyolcvanas évek kockaházai és blokkos lakóépületei mellett üzemi és raktárépületek is bontásra kerülnek.

A mezőgazdaság öröksége mindenütt jelen van. A nyírségi almatermesztéshez kapcsolódó hűtőházak, válogató- és tárolóépületek, a dohánytermesztés régi szárítópajtái, az egykori termelőszövetkezeti majorok istállói, magtárai, gépszínei és szárítói mind gyakori bontási feladatok. Ezek jellemzően acélvázas vagy előregyártott vasbeton szerkezetek, salakblokk kitöltő fallal és azbesztcement hullámpala fedéssel. Záhony térségében külön léptéket jelentenek a széles nyomtávú vasúti átrakókörzethez tartozó raktárak, rakodóterek és iparvágányok melletti kiszolgálóépületek, ahol a betonozott felületek felszedése önmagában nagy tömegű munka.

A megkeresések mögött rendszerint az áll, hogy egy örökölt ingatlant kell rendezni, egy telket kell felszabadítani új építés előtt, vagy egy használaton kívüli gazdasági épületegyüttes vált tehertétellé. Az arányok tájegységenként eltérnek: Nyíregyháza és Kisvárda környékén gyakoribb az új építés miatti bontás, a szatmári és beregi kisfalvakban a lakatlan porta felszámolása, a külterületeken pedig a majorsági épületek eltávolítása.

Ami errefelé a leggyakoribb:

• vályog-, vertfalú vagy vegyes falazatú lakóház teljes elbontása faluban, gyakran a hozzá tartozó melléképületekkel együtt;
• pajta, istálló, ól, góré, nyári konyha és kemence elbontása hosszú telken;
• dohányszárító pajta, hűtőház, válogató- és tárolóépület bontása a nyírségi gyümölcstermesztő körzetekben;
• egykori majorsági épületek: magtár, gépszín, szárító, silótalp, itatóhely, trágyatároló elbontása külterületen;
• belső bontás nyíregyházi társasházi lakásban, üzlethelyiségben és irodában felújítás előtt;
• betonozott szérű, gazdasági udvar, rámpa és régi ipari alaptest felszedése;
• raktár és kiszolgálóépület visszabontása a záhonyi átrakókörzet és a városi ipari területek telephelyein.

Van, amit nem a bontás keretében oldunk meg, és ezt előre kimondjuk. Az azbeszttartalmú hullámpala és csőszigetelés eltávolítása külön jogosultsághoz kötött tevékenység, erre arra jogosult szakcéget kell megbízni – a régi gazdasági épületeknél és a majorokban ez rendszeresen felmerül. A hűtő- és technológiai berendezések leszerelése, az üzemanyagtartályok tisztítása és a szennyezett talaj kezelése szintén más szakterület. A bejáráson megnevezzük, ha ilyen van a telken, hogy időben tudjon intézkedni.

A terjedelem gyakran nagyobb, mint amire a megrendelő elsőre gondol. Egy szatmári portán a pajta, a betonozott szérű, a kerítéslábazat és a régi ásott kút együtt sokszor több anyagot ad, mint maga a lakóház, egy bokortanyán pedig a szétszórt melléképületek összesített tömege lepi meg a tulajdonost. Fénykép alapján ezt nem lehet felmérni, ezért kérünk mindig helyszíni bejárást.

A megye két, egymástól élesen eltérő talajadottsággal dolgoztat. A Nyírség homokja jó teherbírású, gyorsan szikkad, a gépszállító szinte bármikor be tud állni, viszont a laza homok a munkagödör falát nem tartja meg, ezért az alapkiszedésnél rézsűzni kell, és a gödröt nem szabad sokáig nyitva hagyni. A Bereg és Szatmár kötött, agyagos öntéstalajain fordított a helyzet: a talaj megtartja a falat, viszont tartós eső vagy tavaszi olvadás után a bekötő- és dűlőutak nem bírják el a nyerges gépszállítót.

A víz külön tényező. A Tisza, a Szamos, a Kraszna és a Túr menti mélyebb fekvésű részeken magas a talajvízszint, a belvíz pedig évről évre visszatérő jelenség. Ilyen területen az alapok és a betonaljzatok kiszedésekor a munkagödör hamar vizet kap, ezért szakaszosan dolgozunk, és a gödröt rövid időn belül visszatöltjük. A 2001-es beregi árvíz óta az árvízvédelmi művek környezetében külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a földmunka ne érintse a védvonalat vagy annak védősávját.

A távolság, ami mindent átír

A megye nagy kiterjedésű, és a keleti pereme messze esik a központjától. Nyíregyházáról az M3 és a 41-es út Vásárosnaményig kényelmes útvonal, onnan viszont Tiszabecs, Milota vagy Csenger irányába a 49-es és a mellékutak már lassabbak. Ez nem kényelmi kérdés: közvetlenül meghatározza, hány szállítási forduló fér egy munkanapba, tehát azt is, hány napig tart az elszállítás. Egy fehérgyarmati vagy csengeri bontásnál ezért az ütemezés más, mint egy nyíregyházi belvárosi munkánál, és ez az ajánlatban is látszik.

A gyakorlatban a legtöbb munka kombinált. A falusi telkeken a szomszédos épület vagy a megmaradó melléképület közelsége miatt kézi visszabontással kezdünk, a szabadon álló tömeget pedig géppel bontjuk. Egy már összedőléshez közeli vályogházba nem megyünk be: azt kívülről, géppel kell visszabontani. Hogy melyik technológia érvényes az Ön telkén, azt a helyszínen döntjük el.

A szelektív bontás itt sajátos arányokat mutat, mert a vályog- és vertfalú épületekből túlnyomórészt földes anyag keletkezik, nem klasszikus építési törmelék. Ez nem keverhető a tiszta tégla- és betonfrakcióba, mert lerontja az egész rakomány besorolását. Ezért a bontás sorrendje kötött: először a tetőfedés, a nyílászárók, a fa fedélszék, a burkolatok és a fém kerül ki, és csak azután dől a falazat.

A megyében jellemzően ezek a frakciók keletkeznek: vályog és földes anyag, tömör tégla és cserép, beton és vasbeton, fa, fém, üveg, szigetelőanyag, vegyes építési hulladék, valamint a veszélyes kategória, azaz kátránylemez, olajos szennyezettségű anyag és azbeszttartalmú elem. A majorsági és hűtőházi bontásoknál ehhez jön a hőszigetelő panel és a régi hűtőgépészethez tartozó anyag, ami külön kezelést kíván.

A földes anyag mennyisége miatt a helyben tartás lehetősége kiemelten fontos. Ha a helyi előírások és a telek adottságai megengedik, a vályogból származó anyag egy része a bontás után visszamaradt üregek feltöltésére, a terepszint rendezésére vagy a bejáró javítására felhasználható, és ez érdemben csökkenti a kiszállítandó tömeget. Hogy ez lehetséges-e, azt a bejáráson tisztázzuk, nem utólag.

Fuvartáv és átvétel

Az elhelyezés iránya erősen függ attól, hol áll az épület. Nyíregyháza és a nagyobb városok környékéről rövidebb az út az engedéllyel működő átvevőhelyekig, a megye keleti és északkeleti pereméről viszont lényegesen hosszabb, ami kevesebb napi fordulót és hosszabb átfutást jelent. Ezt előre kiszámoljuk, és az ajánlatban külön tételként mutatjuk.

A fém a bontott anyag legjobban hasznosítható része: a majorsági épületek acélváza, a gépszínek szerkezete és a régi berendezések vasanyaga tiszta fémhulladékként adható át, ha nem szennyeződik be a falbontás során. Ha bontott téglát, cserepet vagy tetőgerendát meg szeretne tartani, azt a kezdés előtt jelezze, mert a törmelékből utólag nem válogatható ki. A leadásról szállítólevelet és átvételi igazolást kapunk, ezeket a munka végén átadjuk; elektronikus másolatot az iroda@gkbontas.hu címről is küldünk.

Az első kérdés mindig az, hogy a tervezett bontás engedélyköteles-e, vagy elegendő a bejelentés. Az építésügyi hatósági eljárások kereteit a 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet adja. Bontási engedélyt jellemzően műemléket érintő bontásnál, helyi építészeti védelem alatt álló építmény elbontásánál, valamint zártsorúan vagy ikresen beépített, a szomszéddal közös fallal vagy alapozással érintkező építménynél kell kérni. Az eljárást a tulajdonos indítja meg; a bejáráson mi azt mondjuk meg, mit érdemes előre lerendezni.

A megyében a védettség kérdése komolyabban merül fel, mint azt sokan gondolnák. Szatmár és a Bereg falvaiban jelentős népi építészeti örökség maradt fenn: fatornyos templomok, tájházak, védett lakóházak és gazdasági épületek, például Csaroda, Tákos, Szatmárcseke és Túristvándi környékén. Ha egy porta ilyen műemléki környezetben áll, vagy maga is helyi védelem alatt van, a bontás korlátozott vagy feltételhez kötött lehet, és előfordul, hogy csak részleges visszabontásra van mód. Nyíregyháza belvárosában és a védett utcaszakaszokon a településképi szempontok szabnak határt.

Külterületen két további körrel kell számolni. A Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet és a Tisza menti védett területek közelében természetvédelmi előírások, az árvízvédelmi töltések és a belvízcsatornák mentén pedig vízügyi előírások korlátozhatják a földmunkát. Régészeti érintettség szintén felmerülhet, ami az alapok kiszedésénél számít.

Amit minden munkánál el kell intézni

A hatósági besorolástól függetlenül három dolog mindig kell: a víz, gáz, villany és csatorna szolgáltatói leválasztása, amelyet a tulajdonos rendel meg és mi adjuk hozzá a műszaki adatokat; társasházban a közös képviselő tájékoztatása és hozzájárulása; városi utcában pedig közterület-használati hozzájárulás a konténerre és a gépbeállásra. A leválasztást igazoló dokumentum nélkül nem áll be gép a telekre.

Az építési-bontási hulladék nyilvántartására és elszámolására a 45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM együttes rendelet vonatkozik; az ehhez tartozó dokumentációt mi állítjuk össze. Ha nem világos, melyik lépés kinek a feladata, hívjon a 06 20 8086764 számon, és sorra vesszük.

Lakatlan vályogporta felszámolása kisfaluban

A kiindulás egy évek óta üresen álló, vályog- vagy vertfalú lakóház, mellette pajtával, ólakkal, góréval, a telken felgyűlt hulladékkal. Az ilyen munkánál az a szokásos menet, hogy a fedést és a nyílászárókat kiszedjük, majd a falakat géppel, kívülről döntjük, mert a szerkezet állékonysága már nem megbízható. Utána következik az alapkiszedés, a betonozott felületek felszedése és a terep rendezése. Amire figyelni kell: a legnagyobb tétel a földes anyag kezelése, a telken felhalmozódott háztartási hulladékot pedig külön kell gyűjteni, és ez lassítja a haladást.

Majorsági épületegyüttes bontása külterületen

Egykori istálló, magtár, gépszín vagy szárító elbontása a Nyírség vagy a szatmári sík valamelyik majorjában. A menet a hullámpala fedés szakszerű kezelésével és a fémszerkezet leszerelésével indul, majd a falak, a betonaljzat, a silótalp és az alaptestek következnek. Figyelni kell a föld alatti hígtrágya-csatornákra, aknákra és a térképen nem szereplő régi vezetékekre. Ha az együttes egy része megmarad, a szétválasztás pontját előre ki kell jelölni, és a megmaradó szerkezet állékonyságát a bontás alatt folyamatosan figyelni kell.

Hűtőház vagy tárolóépület visszabontása a gyümölcstermesztő körzetben

A nyírségi almatermesztéshez kapcsolódó épületeknél a szerkezet jellemzően acél- vagy vasbeton váz, vastag hőszigetelő panelfallal és nagy alapterületű betonpadlóval. A menet: először a hűtőgépészet leszerelése – ezt nem a bontás keretében végezzük –, utána a panelfal és a szigetelés elkülönített kibontása, majd a váz és végül a padló és az alaptestek. A tipikus meglepetés a padló alatti gépalap és a régi vezetékrendszer.

Mindhárom leírás vázlat, nem kész terv. A tényleges sorrendet a szerkezet állapota, a hozzáférés és a szomszédos beépítés dönti el, és a meglepetések java itt is a föld alatt van.

Az alábbi menet ugyanúgy érvényes egy csengeri portára, egy nyíregyházi lakásra és egy kisvárdai telephelyre. Azért írjuk le részletesen, mert a bizonytalanság többnyire abból ered, hogy nem tudni, mikor kinek kell lépnie.

1. Az első megkeresés. Elég annyi, hogy hol van az ingatlan, mit szeretne elbontani, és van-e határidő. Ebből már bejárási időpontot tudunk javasolni, és jelezzük, ha a feladat nem illik a profilunkba.
2. Díjmentes bejárás. Végigjárjuk a teljes telket, nem csak a bontandó házat: melléképületek, betonozott felületek, kerítés, ásott kút, közműórák, behajtási lehetőség, a bekötőút állapota. Öntől azt kérjük, nyisson ki mindent, és mondja el, amit az épület korábbi átépítéseiről tud.
3. Tételes írásos ajánlat. A bejárást követő 1–3 munkanapon belül megküldjük, munkanemenként bontva, érvényességi idővel. Ha valamelyik sor nem érthető, ekkor kérdezzen rá; a helyszínen már nehezebb tisztázni.
4. Megállapodás. Írásban rögzítjük a munka terjedelmét, a kezdés napját, a várható időtartamot, a fizetés ütemét és azt, ki mit intéz a hatóságnál és a szolgáltatóknál.
5. Hatósági és szolgáltatói szakasz. Az engedélyt vagy bejelentést és a közmű-leválasztást a tulajdonos indítja el, a szükséges műszaki adatokat mi adjuk meg. Védett környezetben ekkor tisztázzuk az önkormányzattal a korlátozásokat.
6. Előkészítés a kezdés előtt. Lehatároljuk és kitáblázzuk a területet, kihelyezzük a konténereket, egyeztetjük a behajtás rendjét, és külterületen szükség esetén ideiglenes útalapot építünk, hogy a gépszállító biztonságosan bejusson.
7. Bontás és folyamatos válogatás. A megbeszélt sorrendben dolgozunk, az anyagot menet közben frakciónként külön rakjuk, a port locsolással kötjük. Nem kell kint lennie, elég, ha telefonon elérhető a 06 20 8086764 számon.
8. Elszállítás és átadás. Az üregeket rétegesen visszatöltjük és tömörítjük, a felületet elegyengetjük, a területet letakarítjuk, majd közös bejárással adjuk át a szállítólevelekkel és a hulladékkezelési igazolásokkal együtt.

Ha menet közben olyasmi kerül elő, ami az ajánlatban nem szerepelt – betemetett akna, régi derítő, ismeretlen vezeték, a vártnál vastagabb alaptest –, leállunk, felhívjuk, és csak megegyezés után folytatjuk. A csúszás jellemző oka errefelé a felázott bekötőút, a belvíz, a szolgáltatói leválasztás késése és a hosszú fuvartáv miatt elmaradó forduló.

Az ajánlatunk nem egyetlen összeg, hanem tételsor. Ez teszi összevethetővé más vállalkozó anyagával, és ez akadályozza meg a munka közbeni vitákat. Ha több ajánlatot kér be, érdemes mindegyiket ugyanilyen bontásban kérni, mert az eltérés sokszor nem az összegben, hanem a lista hosszában van.

Ami rendszerint szerepel benne:

• a megnevezett épület vagy épületrész elbontása szerkezetenként: fedés, fedélszék, födém, falazat, alap, aljzat;
• kézi visszabontás ott, ahol a szomszédos vagy megmaradó szerkezet miatt gép nem alkalmazható;
• gépbeállás, gépméret, a helyszínen töltött géptartam;
• a törmelék helyszíni szétválogatása, rakodása, a földes anyag elkülönített kezelése;
• konténerállítás, konténercsere, fuvar a befogadóhelyig;
• a hulladék átvételi díja frakciónként;
• tereprendezés, visszatöltés, tömörítés, a terület letakarítása.

Külön soron jelenik meg, mert nem minden telken merül fel: a föld alatti műtárgyak – ásott kút, derítő, akna, silógödör, gépalap – feltárása és szakszerű megszüntetése, a betonozott szérű és a burkolt felületek felszedése, a víztelenítés a magas talajvizű területeken, az ideiglenes útalap a nehezen megközelíthető telkeknél, a telken felhalmozódott hulladék elszállítása, a közterület-használat díja és a veszélyes hulladék elkülönített kezelése. Ezekre egységárat adunk, a mennyiséget a helyszínen, közösen mérjük.

Nem tartalmazza az ajánlat a hatósági eljárási költségeket, a közműszolgáltatók leszerelési díjait, a tervezői és szakértői dokumentációt, a talajszennyezés vizsgálatát és kármentesítését, valamint semmilyen építési jellegű munkát. Ha ilyen merül fel, jelezzük, és külön kezeljük.

A pontos kalkulációhoz ezeket kérjük: az ingatlan címe és helyrajzi száma, a bontandó épületek felsorolása, alapterület és szintszám, a bekötőút állapota, valamint meglévő rajz vagy fénykép. Ezeket az iroda@gkbontas.hu címre is elküldheti.

Az ütemezést itt két dolog írja felül: a víz és a távolság. A beregi és szatmári kötött talajokon tartós eső, tavaszi olvadás vagy belvíz után a dűlő- és bekötőutak nem bírják el a nehéz gépszállítót, ezért a külterületi munkákat lehetőleg száraz időszakra tesszük. A nyírségi homokon ez kevésbé korlátoz, viszont az almabetakarítás idején a gazdasági utakon sűrűbb a forgalom, ami a szállítást lassítja.

Nagyobb bontásnál érdemes két-három héttel korábban jelentkezni, hogy a gép, a szállítás és a befogadóhely is egyeztetve legyen. A megye keleti peremén – Fehérgyarmat, Csenger, Tiszabecs térségében – ennél hosszabb előkészítéssel számoljon, mert a fuvartáv miatt kevesebb forduló fér egy napba. Ha engedélyeztetés is szükséges, például védett környezetben álló épületnél, az átfutás tovább nyúlik. Omlásveszélyes épületnél szóljon azonnal, mert az ilyen munkát soron kívül vesszük fel.

Mit készítsen elő a bejáráshoz

Néhány adat elég: a helyrajzi szám, alaprajz vagy régi terv, ha van, a közműórák helye és a leválasztás állapota, valamint az, hogy honnan és mekkora járművel lehet a telekre behajtani. Külterületi vagy bokortanyai ingatlannál mondja el, milyen a bekötőút, mert ez dönti el, milyen géppel érkezhetünk. Ha az ingatlan több tulajdonos nevén van, vagy hagyatéki eljárás folyik, ezt is jelezze, mert tulajdonosi hozzájárulás nélkül nem indulhat bontás. Egy bejárás rendszerint fél és egy óra között tart.

Ha Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében bontásra készül, hívja a 06 20 8086764 számot, vagy írjon az iroda@gkbontas.hu címre, és egyeztetünk egy időpontot a díjmentes helyszíni felmérésre.